theologiai doktor, győri püspök, szül. 1865. jún. 18. Temesvárt; középiskoláit ugyanott, a theologiát Budapesten és 1886-tól a bécsi Augustineumban végezte. 1888. aug. 16. pappá szentelték. Tanulmányi felügyelő és theologiai tanár volt a temesvári papnevelőben, 1889-től zsinati vizsgáló és a hittanárokat képesítő bizottság tagja. 1890. júl. 19. theologiai doktor, szept. 15. püspöki szertartó és szentszéki jegyző, 1891. júl. 1. püspöki titkár és a Szent István-társulat tudományos osztályának tagja, 1895. pápai kamarás, 1897. jan. 7. vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos lett. 1899. okt. 2. megkapta a csanádi székeskáptalanban levő Bonnaz-féle idősb kanonokságot; 1902. szebenikói vál. püspök, apát-kanonok és miniszteri tanácsos lett. Megkapta a Ferencz József-rend csillagos középkeresztjét. Hivatalos tevékenysége mellett szeretettel foglalkozott a külföldre szakadt magyarság nemzeti és egyházi gondozásával, a kivándorlással. Bejárta Bukovinát; a hazai és külföldi kikötőket; előmozdította a kikötői lelkészség szervezését Fiuméban és Hamburgban. A szószéken úgy a fővárosban, mint a vidéken szívesen szerepelt. Közreműködött a budai oszlop-utczai kollégium és gymnasium létesítésében; a katholikus háziasszonyok országos szövetségében. 1911. márz. 9. kinevezték győri püspöknek.
Sok czikket írt a havi Közlönybe; a Munkálatokban (Bpest, 1887. A szegényápolás története Magyarországon); a Bölcseleti Folyóiratban (1888. A kamatszedés erkölcsi jogosultsága); az Emlékkönyvben (1894. XIII. Leo pápa és a szociális kérdés); a M. Államban (1908. 85. sz. A kereszt az életben).
Munkái:
1. A kongrua ügyről. Bpest, (1887).
2. Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. Írta Müller Ernő Mária, ford. U. ott, 1889. (Kis Könyvtár 10-12. és u. ott, 1894. 2. kiadás. Lelki patika cz. U. ott, 1902).
3. Egyházi beszéd szent Gellért vértanú első csanádi püspök tiszteletére 1900. szept. 25. Velenczében. U. ott, 1900.
4. Egyházi beszéd a Magyarország ezredéves fennállásának emlékére újonnan épült Temesvár-gyárvárosi róm. kath. plébániatemplom felszentelése alkalmával 1901. okt. 13. U. ott, 1901.
5. Igazság-, vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a végrendelet nélkül elhalt alsóbb rendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. A vonatkozó törvényszakaszokkal és rendeletekkel bővítve. U. ott, 1904. (melyet Lányi Bertalannal, a kodifikaczionális osztály akkori vezetőjével dolgozott ki).
6. Széljegyzetek Timon Ákos «Magyar alkotmány- és jogtörténeté»-hez. U. ott, 1904. (Különny. a Hittud. Folyóiratból).
7. A népmissók jelentőségéről és terjesztésük módjáról. Temesvár, 1905.
8. Bevezető a nők lelkigyakorlatához. Bpest, 1906-9.
9. Egyházi beszéd az abbáziai apátsági templomban 1907. márcz. 31. U. ott, 1907.
10. A párbérkérdésről. U. ott, 1908. (Különny. a Kath. Szemléből).
Megemlítendő még: A hiteles helyi levéltárak felügyeletét szabályozó rendelet, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumban dolgozott ki.
Nevét Várady L. Árpádnak írja.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 647. l. XVIII. 762. l.
Ország-Világ 1893. 3. sz. arczk.
M. Könyvészet 1904., 1906., 1908.
Egyházi Közlöny 1908. 12. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1911. 67. sz.
Vasárnapi Ujság 1911. 13. sz. arczk.