bölcseleti doktor, a Kisfaludy-Társaság tagja és a Petőfi-Társaság főtitkára, udvari tanásos, nyugalmazott országos színművészeti akadémiai igazgató, szül. 1854. máj. 2. Závod (Tolnam.) mellett atyja Weber Ferencz birtokán (ki hosszabb ideig volt tanító Budán és orgonista a tabáni kath. templomban, később Tolnába költözött, a hol Tevel és Závod közt egy kis birtoka volt; itt egy malomban született V. és itt halt meg az atyja már 1855. nov.) A korán özvegyen maradt anya Pécsre költözött, hogy iskoláztathassa fiát; V. ott végezte a főgymnasium nyolc osztályát. Az ötödik és hatodik osztálytól kezdve már mások gyermekeit tanította. Pécsről a pesti egyetemre jött a bölcseleti karra, hol Toldyt, Heinrich Gusztávot és Greguss Ágostot hallgatta és 19 éves korában már letette a doktorátust a magyar és német nyelvből, irodalomból és aesthetikából, majd tanári oklevelet nyert. Egyetemi hallgató korában, 1871 őszétől kezdve tanított a Müller-Hampel-féle kereskedelmi iskolában, később a Szőnyi-féle magángymnasiumban; azután az állami paedagógiumban, majd mint helyettes tanár a VI. ker. állami reáliskolában. Már egyetemi hallgató korában három évig járt a színészeti iskolába, e pályára mintegy utalták alakjának és hangjának előnyei; azonban a sors úgy akarta, hogy ne színész legyen, hanem drámaíró. 1874. pályázott először az akadémiánál a Karátsonyi díjra Iskariotjával; később négyszer nyert akadémiai jutalmat. 1873-ban Weber családi nevét Váradira változtatta. 1874-ben bölcseleti doktor lett. 1875. rendes tanárnak nevezték ki a budai II. ker. főreáliskolához. Innét hét évi szolgálat után az V. ker. reáliskolához helyezték át, a hol Hofer Károly igazgatása alatt 13 évig működött. Már budai reáliskolai tanár idejében Paulay Ede ajánlatára a színészeti iskolához (most országos színművészeti akadémia) nevezték ki tanárrá, később titkára lett az intézetnek, 1898. máj. 26-án pedig igazgatója. 1876. a Petőfi-társaság, 1889. a Kisfaludy-társaság választotta meg rendes tagjának; a Petőfi-társaság főtitkára. Tagja a nagyváradi Szigligeti-társaságnak, 1895 óta dramaturgja a nemzeti színháznak; 1886. a franczia akadémia tisztje czímét nyerte; 1890. koronás arany érdemkeresztet kapott, 1892. a szerb szent Száva-rend commandeur-keresztjét; 1896. a III. oszt. vaskorona-rend lovagja lett. 1906. nyugalomba vonult és az udvari tanácsosi czímet kapta.
Írni már gymnasista korában kezdett és a pécsi irodalmi (önképző) körben nyerte az első pályadíjakat; ennek később elnöke lett; ezen kör évkönyveiben jelentek meg első versei és szépirodalmi dolgozatai. Már Pécsről küldözgetett verseket a Fővárosi Lapoknak, hol 1873. febr. 6. jelent meg első verse; 1873-tól írt még az Ellenőr, a Pesti Napló, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Magyarország és a Nagyvilág és a Budapesti Bazárba sat. Mint VII. és VIII. oszt. tanuló Pécsett már Tóth Kálmán Bolond Miskájának rendes heti versírója volt és az maradt 1872-ig. Czikkei a következő hirlapokban: Igazmondó (1876-77. elbeszélések, rajzok); Petőfi Társaság Lapja (1877. Coppée szelleméről és lyrájáról, A népszínmű felvirágzásának okairól, költ. és elbeszélés); Koszorú (1879. Dr. Arday Albert, 1880. Az utolsó garas, 1881. Schauer Ferencz, Tinódi Sebestyén, 1882. Az Atala szerzője; Schauer Ferencz); Magyarország (1880. 170. sz. Kitől kapta Petőfi az első aranyát?, 1909. 32. sz. Vörösmarty polémiája); M. Salon (1887. Látogatás Brassai Sámuelnál); Budapesti Napló (1896. 128. sz. Az új nemzeti színház); a M. Hirlap (1897. 94. sz. «Bánk-bán»-ról); Fővárosi Lapok (1900. 24. sz. Az utolsó nagy színész: Tóth József; Uj Világ (1902. 41., 42. sz. Hugó Viktor); Ország-Világ (1904. 20. sz. Első találkozásom Jókaival, 1906. 13. sz. Az én első mesterem: Toldy Ferencz, 1908. 33. sz. Angol Shakespeare színészek sat.); Az Ujság (1904. 87. Egy kopott könyv: Az első színházi zsebkönyv, «A magyar játékszín I. eszt. II. kötete, 118. Költő színészek: Katona József, Kisfaludy Károly, Arany János, Petőfi, Szigligeti, 1907. 138. sz. A «Színházi Látcső», egy színházi napilap a hatvanas években, 140., 159. Benza bácsi, 195. Székelyné, 286. Laborfalvi Benke Judit, 306. Lánd Ádám rendező 1813-ban, 245., 252. sz. Elfelejtett írók: Balás Sándor, 169. Petőfi színészélete, 292. Don Gunárosz: Lauka Gusztáv, 1908. 8. sz. Éjszaky Károlyról, 48. Fáy András vendégei, 124. Garay Jánosról, II. Mózes: Hugo Károly 281. sz. Goethe mint színházigazgató, 1910. 83. Az öreg takács levelei: Katona József életéből, 102. sz. Katona József színészi pályája); Egyetértés (267. Petőfi: Színészélet, Katonaélet, 287. Gyermekévek, 1908. 282. Egressy Gábor leveles ládája, 290. Vahot Imréről, 264. Az első Bánk, 1909. 23. Silberstein Ötvös Adolf, 83. Vas Gereben, 178. Petőfiné «Testvéri szózata», 1910. 59. Katona József családja, 65. Hogy írt Jókai? 84. Sopron régi színészetéről); Neues Pester Journal (1908. 263. sz. Der junge Gabriel Galambos: Zum 100. Geburtstag Gabriel Egressy's). A Pallas Nagy Lexikona négy utolsó kötetében a színészeti czikkeket részben ő írta.
Munkái:
1. Christen Ada, Egy elveszett nő dalai. Ford. Nagy-Kanizsa, 1873.
2. A magyar irodalomtörténet-írás Bod Pétertől Toldy Ferenczig, Bpest, 1874. (Doktori értekezés).
3. A szerelem mint orvos. Molière után ford. U. ott, 1874. (Molière vígjátékai. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. VI., 7. kiadás. U. ott, 1884.).
4. Költemények. Bpest, 1875.
5. Iskarioth. Tragoedia 5 felv. U. ott, 1876. (Nemzeti Színház Könyvtára 104. Először adták a budapesti Nemzeti Színházban 1876. szept. 22.; 2. kiadás. U. ott, 1891., 3. kiadás. V. A. színművei I. U. ott, 1897.).
6. Ujabb költemények. U. ott, 1877.
7. Az én világom. Költemények. Kiadja a Petőfi-társaság. U. ott. (1879. Ism. Koszorú 190. I. P. Hirlap 43. sz.).
8. Szív örvényei. Két költői elbeszélés. U. ott, 1876. (Ism. Uj Idők 46. sz., M. Könyvesház 36.).
9. Tamora, tragoedia 4 felv., gróf Teleki-féle 100 arany pályadíjat nyert. U. ott, 1879. (N. Színház Könyvtára 121. Először a N. Színházban febr. 12. Ism. Beőthy Zsolt, Drámaírók 197. 1.).
10. Az eredendő bűn, eredeti dr. 4 felv. U. ott, 1879. (N. Színház Könyvtára 128. Először a N. Színházban máj. 2.).
11. A tér, ered. vígj. 3 felv. A gróf teleki 100 arany pályadíjat nyert. U. ott, 1980. (Nemzeti Színház Könyvtára 136. Először a N. Színházban 1880. ápr. 23.).
12. Aesthetika dióhéjban. Az orsz. színészeti tanoda növendékeinek használatára. U. ott, 1881.
13. Atala, opera 5 felv. zenéje Schauer Ferencztől. U. ott, 1881. (Először a M. Színházban 1881. nov. 5.).
14. Gondinet E. és Gille F., Jean de Nivelle, víg opera 3 felv. Ford. Zenéje Delibes Leotól. U. ott, 1881. (Nemzeti Színház Könvtára 138. Először adták a Nemzeti Színházban 1881. márcz. 17.).
15. Magyar olvasókönyv a népiskolák I-IV. oszt. számára. U. ott, 1881-82. Négy kötet. (Tömör Ferenczczel. I. 2. átdolg. kiadás 1882., 3. k. 1884., 4. k. 1886., II. 2. k. 1887., 3. k. 1886. III. 2. k. 1884., 3. k. 1885., IV. 2. k. 1886. U. ott.).
16. Prolog az eperjesi színház megnyitására egy felv. Pályamű. Eperjes, 1881.
17. Színművek. Az orsz. színészeti tanoda I. és II. éves növendékeinek használatára. Bpest, 1883.
18. Szavalókönyv. Az orsz. színészeti tanoda I. és II. éves növendékeinek használatára. U. ott, 1883.
19. Az orsz. színészeti tanoda könyvtárának betűrendes jegyzéke szerzők szerint. U. ott, 1883.
20. A nürnbergi mester-dalnokok, dalmű 3 felv., 4 képben; szövege és zenéje Wagner Richardtól, ford. U. ott, 1883. (Először a Nemzeti Színházban 1883. szept. 8. Nemzeti Színház Könyvtára 148.).
21. Az aesthetikai testtartás- és mozgástan kézikönyve. Függelékül: Illemtan. U. ott, 1884.
22. Jelmeztan, a különféle nemzetek ruházatának rövid leírása a történeti fejlődés alapján. Számos ábrával. Az orsz. színészeti tanoda növendékeinek használatára. U. ott, 1884.
23. A kísértet, vagy nem jó a hirtelen harag. U. ott, (1884. Jó Könyvek 11.).
24. A mérges bötű, vagy ne olvass rosz könyveket. U. ott, (1884. Jó Könyvek 27 versben).
25. Virág Bencze, vagy Ne ítélj, hogy ne ítéltessél. U. ott, 1884. (Jó Könyvek 43.).
26. Petőfi a magyar nemzet büszkesége. U. ott, (1884. versben. Jó Könyvek 49.).
27. István király, opera 4 felv. Dobsa Lajos «Első István király» cz. tragoediája nyomán, zenéje Erkel Ferencztől. U. ott, (1885. Operaház Könyvtára 6.).
28. Hagbarth és Signe. Regényes opera 3 f. Szövegét írta Stern Adolf, ford... zenéje Mihalovich Ödöntől. U. ott, 1885. (Operaház Könyvtára 7.).
29. Goethe, Faust. A tragédia második része. Ford, bevezetéssel és commentátorokkal ellátta. U. ott, 1887. (2. kiadás. U. ott, 1900. Olcsó Könyvtár 1171-1182).
30. A vers- és költészettan vázlata. Az orsz. színésziskola növendékeinek használatára. U. ott, 1888. (2. kiadás. U. ott, 1900.).
31. Schrattenthal tanulmánya Taine Hippoliteről és Schwarcz Gyuláról. Német eredeti után ford. U. ott, 1889.
32. Az ekébe fogott gróf, vagyis hogy áll bosszút a magyar ember. U. ott, év n. (Magyar Mesemondó 2.).
33. Huszonöt év: az orsz. zene- és színművészeti akadémia színészeti osztályának (azelőtt orsz. színésziskola) keletkezése, fennállása és fejlődése 1864-1889-ig rövid áttekintésben. Függelékül: Mult és jövő, drámai prológ egy felvonásban. A színészeti osztályok negyedszázados jubileumára. U. ott, 1890. és 1896. (Francziául: U. ott, 1899.).
34. Költemények. U. ott, 1890. (Szépirodalmi Könyvtár II. Ism. Budapesti Szemle LXXVI. 1893.).
35. Az üveglábú Jóska, vagy hogyan verték ki a boszorkányt Kölesdről? A magyar népnek versekben elbeszéli. U. ott, év n. (M. Mesemondó 43.).
36. Démon. Eredeti dráma 4 felv. U. ott, 1891.
37. Urhatnám Ferkó, vagy a kevélyek megaláztatnak. U. ott, év n. (Historiák, nóták 105.).
38. Nem a ruha teszi az embert. Százszor megtörtént historia. U. ott, év n. (Historiák, nóták 114.).
39. Hogy kapott fel Cseni Pál az ugorkafára? A magyar népnek versben elbeszéli. U. ott, év n. (Historiák, nóták 124.).
40. A csizió minden bölcsességnek forrása, vagyis hogy kurálta kódissá Panna asszony az ő egész falamiáját. Versben. U. ott, év n. (Historiák, nóták 135.).
41. A szent korona. Tört. képek öt szakaszban a koronázás 25 éves fordulójára. U. ott, 1892.
42. Festett világ. Regény a színészéletből. U. ott, 1892. Két kötet. (Szépirodalmi Könyvtár II. 10., 11. Ism. Főv. Lapok 207., P. Napló 190. sz.).
43. A koldus asszony. Színmű egy felv. U. ott, 1892. (Az Én Ujságom gyermekszínháza 6.).
44. Elmult évekből. Elbeszélések. U. ott, 1892. (Egyetemes Regénytár VII. 8. Ism. Nemzet 139. sz., Élet 167. 1.).
45. Hamis istenek. Regény a társadalmi és művészéletből. Pataky László rajzaival. U. ott, 1893. (Könyves Kálmán Regénytára I. Ism. Főv. Lapok 280. sz., Élet 704. 1. Kath. Szemle 1894., Őrálló 2. sz.).
46. Charitas, tört. szomj. 3 felv. A m. tudom. Akadémia által az 1892. Koczán-díjjal jutalmazott pályamű. U. ott, 1893. (Szépirodalmi Könyvtár III. 9.; 2. kiadás. M. Tört. Színműtár IV. U. ott, 1898. Első előadása a Nemzeti Színházban. 1894. okt. 19.).
47. Rákóczy Ferencz Rodostón. Melodráma. Zombor, 1893.
48. Alienor. Dalmű 4 felvonásban és egy epilogban. Zenéje Hubay Jenőtől; szövegét írta. U. ott, (1893. M. kir. Operaház Könyvtára 43.).
49. Rafael. Dráma 4 felv. Bpest, 1894. (Első elaődása a Nemzeti Színházban jan. 19. Ism. P. Napló 20. Németül: ford. Somogyi Péter. U. ott, 1894.).
50. Ébredés. Drámai prologus egy felv. a pécsi állandó színház megnyitására. Pécs, 1895.
51. Legendák könyve. Bpest, 1895. (2. kiadás. U. ott, 1904. M. Könyvtár 388. Ism. M. Állam 1905. 92. sz.).
52. Az aesthetika rövid kivonata. Az orsz. színészeti akadémia növendékeinek használatára. U. ott, 1896.
53. A falu rossza, ered. m. opera 4 felv. 4 képben. Tóth Ede népszínműve után szövegét írta, zenéje Hubay Jenőtől. U. ott, 1896. (M. kir. Operaház).
54. Prolog, a «Csak szorosan» magyarországi könyvkereskedő-segédek egyesülete huszonöt éves fennállásának ünnepélye alkalmából 1898. jan. 36. U. ott.
55. Schiller, A messzinai menyasszony, tragoedia chorusokkal. U. ott, 1898.
56. Az utolsó előadás. Drámai epilog a várszínházi búcsúelőadásra egy felv. U. ott, 1899.
57. Az új oltár. Előjáték a nagyváradi állandó színház megnyitására. U. ott, (1900).
58. Aeschylos, Agamemnon, ford. U. ott, 1900. (Magyar Könyvtár 162.).
59. Mindörökké. Legenda. U. ott, (1901).
60. Tell Vilmos, színmű 5 felv. Írta Schiller Frigyes, ford. U. ott, 1901. (M. Könyvtár 255., 256.).
61. Az országos színművészeti akadémia gyakorló színműtára. U. ott, 1902.
62. Az orsz. színművészeti akadémia új szavaló könyve. U. ott, 1901.
63. Szent Agata levelei. U. ott, 1903. (Egyetemes Regénytár XVIII. 15.).
64. Molière, A képzelt beteg, énekes tánczos vígj. 3 felv., ford. U. ott, 1903. (M. Könyvtár 356., 357.).
65. Emlékeim. U. ott, 1904. (Vidám Könyvek).
66. Ifjuságom. U. ott, 1904. (Különnyomat az Ország-Világból).
67. A láthatatlan írás. Regény. U. ott, 1905.
68. A szavallás és színpadi gyakorlat kézikönyve. U. ott, 1905.
69. Flóra. Költői elbeszélés. Zenéje Erney Józseftől. U. ott, (1907).
70. Szent Margit asszony, szomj. 3 felv. U. ott, 1907. (Az Akadémián Kóczán-díjat nyert. M. tört. Színműtár Kóczán Ferencz alapítványából VII.).
71. Regényes rajzok Petőfi életéből. Mühlbeck Károly rajzaival. U. ott, 1908. (Petőfi Könyvtár III.).
72. Magyar színészek. U. ott, 1911. Kiadja a Kisfaludy-társaság).
Szerkeszti az Ország-Világot 1893 óta Budapesten.
Kézriatban színművei: Mózes, dr. 5 felv. (Ism. Erdélyi Prot. Közlöny 1878. 1. sz.); Szöktetés a szerájból, dalmű 3 felv., írta Bretzner K., ford., zenéje Mozarttól. (Először 1882. márcz. 21.); Hoffman meséi, reg. operette 4 felv. Írta Jules Barbier, ford., zenéje Jaques Offenbachtól. (Először 1882. ápr. 14.); A kanári herczegnő, operette 3 felv. ford., zenéje Lecocqtól (Először a budai színkörben 1883. aug. 11.); Historiák Budán, drámai prolog 1 felv. 4. némaképlettel. Írta ... zenéje Szabados Károlytól. (Először 1884. okt. 4. a várszínházban); A rongyháziak, ered. énekes népszínmű 3 felv. zenéje Selley Gyulától. (Először 1885. febr. 14. a várszínházban); Gandillót, A Gabi villa, vígj. 3 felv. ford. (Előszrö 1887. febr. 26. a Nemzeti Színházban); A hún utódok, reg. dr. 3 felv. (Először 1890. jan. 24. a Nemzeti Színházban, Ism. Főv. Lapok 24., M. Szemle 8., 9. sz.); Királyleány tündérregéje, dr. költemény egy felv. (Először a budai színkörben 1890. júl. 30.); Az úttörők, dr. prolog a magyar színészet fennállásának százados ünnepén 1890. okt. 25. a Nemzeti Színházban; Viora, a tengerszem tündére, ered. eszményi ballett 3 felv. Jókai Mór után megzenésítette Szabados Károly. A szövegmagyarázatot írta. (Először a kir. Operaházban 1891. márcz. 14.); Találkozás, Berton Pierre színműve 4 felv. ford. (Előadták a Nemzeti Színházban 1909); Bábjáték, Pierre Wolf négyfelv. vígj., ford. (Nemzeti Színházban 1911. febr. 3.).
Álnevei és jegyei: Ostor, Ribes, Don Dongó, Ruy Blas, (V. A.) néhányszor a Fővárosi Lapokban; -i -l. és -al.
Szabadság (Nagyvárad) 1877. 78., 104., 122. sz.
Figyelő III., IV. 1877. 78.
Családi Kör 1878. 49. sz. köny. arczk.
Pesti Hirlap 1880. 10. sz. arczk.
A Hon 1880. 169. sz.
Petrik, Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Akadémiai Értesítő 1890. 134. l.
Ország-Világ 1889. 9. sz. arczk., 1891. 5. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Hirlap 1892. 345. sz.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk.
M. Dohányujság 1894. 4. sz. arczk.
Győri Közlöny 1894. 34. sz.
Tanulók Lapja 1895. 25. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 645., XVIII. 762. l.
Kalazantinum 1900. 2., 4. sz.
M. Könyvészet 1901., 1903-1905., 1908.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.