orvosdoktor, a gyógyszertani tanszék első segéde, előbbinek fia, szül. 1868. decz. 15. Pesten; egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s 1891. decz. 5. avatták doktorrá. 1893. febr. 1. Bókay Árpád mellett az egyetem gyógyszertani intézetének első tanársegéde lett s azóta ott működik. 1897. állami ösztöndíjjal egy évet külföldön töltött és 1898. ápr. az orvoskari tanártestület a pharmacologiai módszertan magántanárává habilitálta; az orosz balneologiai egyesület főtitkára.
Régebben a szépirodalom terén is működött; szakirodalmi dolgozatainak száma sok; így az Erdélyben (1899. Tasnádi fürdő hajdan és most); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Cloetta Filehne gyógyszertani tankönyve. Ford. Bpest, 1894.
2. Mérgek a mindennapi életben. U. ott, 1900.
3. A phenolphtaleinről, mint a törköly-bor indicatoráról. U. ott, 1900. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
4. Egy új hashajtó szerről (a purgóról). U. ott, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei).
5. Raymann J. Á. és a védőhimlőoltás. U. ott, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei).
6. A mérgezésekről. U. ott, 1907. (Az Egészség Könyvtára III.).
7. A vérvizsgálatról a büntetőjog szempontjából. U. ott, 1907. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXIV. 267.).
8. Gyógyszertan orvostanhallgatók és orvosok számára. A Pharm. Hung. ed. III. figyelembevételével. U. ott, 1908. (Fenyvessy Béla és Mansfeld Gézával).
9. A m. szent korona országai balneologiai egyesületének 1906-1909. Évkönyve. U. ott, 1891., 1906-1909. Négy kötet.
Szerkeszti a M. Orvosi Archívumot 1909-től Budapesten.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 414. l.
M. Könyvészet 1900., 1908.
Ország-Világ 1902. ápr. 27.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.