theologiai doktor, pozsonyi kanonok, pápai titkos kamarás, szül. 1846. okt. 2. Nagy-Lehotán (Barsm.); a gymnasiumot Léván, Esztergomban (a IV. osztálytól). 1865-től mint növendékpap a theologiát Pesten végezte. 1871. júl. 31. fölszenteltetett; káplán volt Ürményben, 1872. Budapest-Józsefvárosban. 1874. a budapesti központi papnevelő tanulmányi felügyelőjévé s egyetemi hittanár-helyettessé neveztetett. 1876. a budapesti egyetemen theologiai doktorrá avattatott; 1883. u. itt kebelbeli doktorrá választatott. 1886. a szent István-társulat tudományos és irodalmi osztályának első ízben beválasztott 60 tagja közé fölvétetett. 1887. XIII. Leo pápa 50 éves áldozári jubileuma alkalmával rendezett zarándokútja körül tevékeny volt. Ugyanazon év szept. 2. a pápa tiszt. titkos kamarásává, 1892. decz. a budapesti érseki helynöki szentszék ügyészévé, 1898. okt. 3. a pozsonyi társaskáptalan kanonokjává neveztetett.
Már mint gymnasiumi tanuló az önképzőkör Koszorú cz. havi füzeteiben (1865) több verset, bírálatot, elbeszélést és egy terjedelmes tört. korrajzot közölt: a Pallas Nagy Lexikonába is több czikket írt. Czikkei a Religióban (1878. Jogi tanulmányok az egyházi vagyonról, 1879. Egy házasságügyi kérdéshez, 1780. Katholikusoknak nem katholikusokkal a szent dolgokban való közlekedéséről, 1883. A rózsafüzér, vallás-bölcseleti értekezés, 1885. Egyházjogi tanulmány egy stola-illetékességi kérdés alkalmából); az Uj M. Sionban (1879. A házasulók lakhelyéről); a Kath. Szemlében (1891. Vallás és szocializmus a modern társadalmakban és orvoslása) sat. (Czikkeit felsorolja Zelliger).
Munkái:
1. Adalékok a budapesti központi papnevelő-intézet történetéhez. Bpest, 1896.
2. Veritas christianae, quae modum exhibent bene vivendi et bene moriendi Authore Henrico Balde. Editae per... Budapestini, 1883.
Álnevei és jegyei: Igazmondó, Parittyás, Garamparti, -ó, -on, cs. és Dr. V. (az Igazmondó, Religio, Uj M. Sion, M. Állam, Kath. Társadalom, Összetartás és Kath. Theologiai Folyóirat cz. közlönyökben).
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 534. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 612., XVIII. 759. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.