ref. főgymnasiumi igazgató-tanár, szül. 1810. szept. 30. Magyar-Sókon (Nyitram.) lelkészcsaládból; iskoláit Losonczon, Pozsonyban, Komáromban és Pápán végezte, ez utóbbi helyen 1833. köztanító (publicus praeceptor), 1834. senior lett; 1837. a rév-komáromi hétosztályú ref. gymnasium igazgató-tanárának hívták meg. 1839. szept. 30. nőül vette ásvai Jókai Esztert, Jókai Mór testvérnénjét. A szabadságharczban mint nemzetőr-tüzér vett részt. A harcz lezajlása után 1849. okt. meghívták a pápai ref. főiskolába a neveléstan tanárául; emellett még a természettudományokat tanította és a tanítóképző igazgatója volt; a városi iskolaszék tagja és elnöke. A szegény tanulóknak valóságos atyjuk volt és jövedelmének jelentékeny részét ezekre költötte. Meghalt 1882. decz. 13. Pápán.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1863. A bölcsek köve, 1855. Kalászat a vegyészet mezején).
Munkái:
1. Természetrajz. Első rész. ásványrajz. 156 kőre metszett képpel. Pápa, 1852.
2. Vegytan, de a melynek csak egy része jelent meg nyomtatásban.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1882. 51. sz.
Nemzet 1882. 115., 117. sz.
Petrik Bibliogr.
Kis Ernő, Pápai ref. főiskola története. Pápa, 1896. 337. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 604. l. és gyászjelentés.