fővárosi népiskolai igazgató, V. József fővárosi tanácsos fia, szül. 1832. júl. 17. Pesten; atyja egész a poetikai osztályig otthon a háznál neveltette. 1849 tavaszán beállott honvédtüzérnek. Több csatában is volt és a bukás után a kellemetlen következményeket azzal kerülte ki, hogy 1850. beállott osztrák tüzérnek; 1851. az olmützi tüzér-akadémiába került és a négy éves tanfolyam után 1855. hadnagy lett. Hat évig volt hadnagy és ez alatt az altiszti tanfolyamon tanította a mennyiségtant és a tüzériskolában (Olmütz) a magyar nyelvet, katonai irálytant és az ügykezeléstant. 1860. odahagyta a katonaságot s visszajött hazájába. Először Szent-Endrén vezetett egy 160 növendékből álló osztályt, azután 1861. mint altanítót a fővárosnál alkalmazták. Tanítói oklevelet 1864. szerzett Esztergomban. 1873 óta a Lónyay-utczai népiskola igazgatója. A főváros 1870. a bécsi tanítógyűlésre, 1873. a világkiállításra küldte ki iskolaügyi tanulmányok végett. Az országos közoktatási tanácsban is sok évig részt vett. 1896. megkapta a koronás arany érdemkeresztet.
Munkája: Nyelvtani példatár. A népiskolák III. oszt. számára. Bpest, 1876. (Péterffy Sándorral).
M. Paedagogiai Szemle 1881. 38. l. fénynyom. arczk.
Paedagogiai Plutarch II. 1887. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 590. l.
Budapesti Hirlap 1903. 335. sz. 1904. 26. sz.