nyug. főreáliskolai tanár és hirlapíró, szül. 1835. Kolozsvárt, hol atyja, V. Alajos kormányszéki fogalmazó, utóbb törvényszéki biró volt; tanulmányait szülővárosában és a nagyszebeni jogakadémián végezte. Az ügyvédi pályán egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után Cseke közelébe, Istvándiba (Szatmár m.) vonult a kölcsei Kende-családhoz nevelőnek. Kende Zsigmond mellett bő alkalmat lelt Kölcsey Ferencz szellemi életébe és családi körülményeibe komolyabban is behatolni. Nevelő működését befejezvén, Kolozsvárra, onnét rövid idő mulva Pestre költözött, a hol tíz évnél hosszabb ideig (1876-ig) a hirlapirodalomnak szentelte minden idejét, különösen a zenekritika terén szerzett elismerést. Időközben beutazta Olasz-, Német-, Francziaországot és Svájczot; járt Spanyolországban, sőt azután is megfordult Francziaországban. 1887-től és 1900-ban is a franczia nyelv és irodalom tanára volt a kecskeméti főreáliskolában és állandó munkatársa a Kecskemétnek. Jelenleg nyugalomban él Budapesten.
A különböző hirlapokban és folyóiratokban czikkeket, tárczákat és fordításokat közölt. Czikkei következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Idők Tanuja (1866-68. művészetiek), Századunk (1868), Pesti Napló (1869-77-ig), Figyelő (1873. Felsőbükki Nagy Pál, 1874. Kölcsey naplója, Erkel Ferencz 1875. A zeneakadémiáról), Figyelő (Aigner-féle II. 1877. Ribinyi János, Latin íróinkról, III. Szirmay Antal és Hungáriája), Kath. Hetilap (1876. 48. sz. A soproni magyar társaság, 1878. 12., 13. sz. Deáki Filep Sámuelről), Uj Idők (1876. 46. Egy megnemesített költőről, Kiss János), Fővárosi Lapok (1876. 200. sz. A magyar könyvnyomtatás történetéből), Pécsi Figyelő (1878. 51. sz. Mikes Kelemen), Sopron (1878. 34. sz. Vitkovics Mihály), Koszorú (IV. 1880. Gróf Benyovszky a franczia irodalomban), Budapesti Hirlap (1881. 130. sz. Irodalmi tarlózatok az Érmelléken), Zenelap (1886. A jelenlegi olasz zenéről, A magyar dalárdák története, 1887. A budapesti hangversenyek történetéhez), Kecskemét (1893. 41., 42. sz. Baszk népdal magyar királyról: Atharra Jaureglan, 1898. 11. sz. Petőfi és Kölcsey, 1900. 23. sz. A Provence legszebb költeménye: Mireille), Magyar Szó (1902. 36. sz. Az erdélyi énekeskönyv s a magyarországi ev. ref. egyház megújítandó énekeskönyve), Maros (1907. 78. sz. A vízaknai fürdőről) sat.,
Munkái:
1. Mexikói rejtelmek. Regényes korrajz a legújabb időkből. Írta Aimard G. Francziából ford. Debreczen, 1865.
2. Kincskeresők. (Les gambucinos). Regényes korrajz a mexikói szabadságharcból. Aimard G. után ford. Kolozsvár, 1865.
3. Művészet és politika. Képek a magyar társadalomból. Pest, 1870.
4. Dalár-Emlény a Pest-Budán 1870. aug. havában tartott országos dalár- és zeneünnepély emlékeül. U. ott, 1871.
5. Az utolsó szerelem. Regény. U. ott, 1873. Három kötet.
6. Kölcsey élete. Bpest, 1875. (Ism. Figyelő 23. sz., Hon 176. sz.).
7. A franczia versidomról. A magyar hangsúlyos verselés alapjai. Arany János, d'Olivet abbé sat. után. Nagyvárad, 1881.
8. Délszaki ég alatt. A magas Pirénékből, a tengerek mellől. Előszóval Virág Elektől. U. ott, 1885. (Ism. Földrajzi Közlem. XIII. k.).
9. Művészet világa. Évtized Sipos Antal magán zeneakadémiájának életéből. U. ott, 1885.
10. A grande chartreuse és a kartauziak. Kecskemét, 1889.
11. Kölcsey mint moralista. U. ott, 1896.
12. Elveszett boldogság. Regényes korrajz Erdély történetéből. U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz.).
13. Utóhangok Kölcsey életéhez. U. ott, 1908.
Előszót írt: Benedikty: Nilusi emlékek. Pest, 1871. cz. munkájához.
Alföldi Hirlap 1869. 106. sz.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 756. l.
Hornyik József, Kecskeméti irók. Kecskemét, 1901. 46. l. és önéletrajzi adatok.