költő, hirlapíró, a Kisfaludy-társaság rendes tagja, V. Endre (erdész Válban, Fehérm.) és Velenczey Lidia fia, szül. 1827. máj. 7. Pesten; első tíz évét egy magános erdei lakban (Válban) tölté, elszigetelve a világtól s csupán a természettel társaloghatva, mi gyermekkedélyére nem csekély befolyással volt; a gymnasiumot Székesfejérvárt végezte; azután Pesten folytatta tanulmányait, s ez alatt Vajda Péternél lakott két esztendeit. Regényesség után vágyó szelleme a színpadhoz vonzotta s 1845-ben tizennégy hóig szerepelt egy vándorszínész-társaságnál, bejárta Magyarország és Erdély nagy részét. Majd beleunva a kalandos, regényes életbe, nevelő lett; de ez türelmét tíz nap alatt kifogyasztá, s Alcsútra ment, hol egy évig gazdászati gyakornok volt, majd a gazdasági egyesületnél nyert alkalmazást.
E tájon írta első költeményét az Életképek 1844. decz. 18. sz.-ba (Bakonyi legény); írt még a Vahot Imre Pesti Divatlapjába is; és neve csakhamar népszerű lett. Jókai, Vas Gereben, Degré, Lauka, Lisznyai sat. barátságukra méltatták; ott volt 1848. márcz. 15. a Pilvax-kávéházban, midőn a fiatalság a forradalmat kikiáltotta; később őt is megválasztották a bécsi forradalmi ifjúság üdvözlésére ment küldöttség tagjává. Mondott pár utczai szónoklatot, mellyeket tetszéssel fogadtak s írt lelkesítő költeményeket a lapokba. A szabadságharcz kitörésekor ő is közhonvéd és nemsokára tiszt lett; 1848. júliusától fogva részt vett a hadjárat minden viszontagságaiban. Szabadságharczi élményeit Egy honvéd emlékiratai cz. (Pest, 1868) ki is adta. Világos után közlegénynek besorozták az osztrák hadseregbe és egy évet töltött Olaszországban, a mi rá nézve gazdag tanulsággal járt. Innét kiszabadulva, egy évet a földbecslésnél előbb Halason, majd Budán töltött, 1853. azonban barátjai hívására Pestre jött és folytatta írói és költői pályáját. Nagyobb munkássága 1855-től kezdődik. Ugyanez évben kezdte hírlapírói működését is a Magyar Sajtónál mint újdonság- és tárczaíró és színbíráló. 1857. jan. 8. a Nővilág cz. szépirodalmi lapot indította meg, melyet 1863. jún. 30-ig szerkesztett. 1863. jan. 1-től fel. szerkesztője volt a Magyar Sajtó cz. politikai napilapnak; a cs. kir. hadi főparancsnokság által 8 napi fogságra is ítéltetett; megrongált egészsége miatt azon év jún. 27. külföldi fürdőre utazott és a lap szerkesztéséről lemondott. Kiadta Arisztides névvel politikai röpiratait (Önbírálat és Polgárosodás. Pest, 1862). Azonban röpiratainak, valamint publiczisztikai működésének nem volt meg az a hatása, melyet remélt. Ez némileg elkedvetlenítette; de még inkább 1864. kezdődött betegeskedése miatt mintegy három évig teljesen visszavonult az irodalmi munkásságtól. 1869. márcz. 18. a siklósi (Baranyam.) kerület országgyűlési képviselőnek választotta. 1870. jan. 26. a Kisfaludy-társaság választotta meg rendes tagjának. A 70-es évek elején költői munkásságát tovább folytatta. 1894. félszázados költői pályáján a közélet és irodalom kitünőségei üdvözölték. Meghalt 1897. jan. 17. Budapesten. Temetését a közoktatásügyi miniszterium r endezte. Síremlékét a budapesti kerepesúti temetőben Donath Gyula tervezte díjtalanul.
Költeményei a legtöbb szépirodalmi s más hirlapokban jelentek meg; úgyszintén politikai czikkei a napilapokban és a Vasárnapi Ujság melléklapjában, a Politikai Ujdonságokban, melynek belső dolgozótársa volt és vezérczikkeit több évig írta. Kevéssel halála előtt sok czikket írt Palágyi Menyhért Jelenkor cz. heti szemléjébe. Czikkei a Pesti Divatlapban (1848. 8., 9. sz. Töredék egy vándorszínész naplójából), a Pesti Naplóban (1884. 323. sz. Emlékezések Petőfiről) sat.
Munkái:
1. Béla királyfi. Költői beszély hat énekben. Pest, 1855. (Ism. 1854. Budapesti Hirlap 602., P. Napló 285.)
2. Költemények. U. ott, 1856. (Ism. M. Sajtó 181. sz. 2. bőv. kiadás, U. ott, 1858.)
3. Nemzeti Lant. Újabb költőink válogatott versei. U. ott, 1855. Két kötet. Vörösmarty arczk.
4. Magyar képek Albuma. Barabás Miklós rajzai után aczélba metszve. U. ott, 1858. (Szövege V. J.-tól).
5. A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Vagyis rövid foglalatja mindazon elméleti szabályoknak, melyek megtanulása s megtartása mellett a vadászatot bárki a siker gyönyörével gyakorolhatja. Saját és egy ötven éves vadász tapasztalataiból s jeles kútfők nyomán írta Cserszilvásy Ákos. U. ott, 1859. (3. átdolg. kiadás. Bpest, 1889.).
6. Vészhangok. Pest, 1860. (Költemények).
7. Önbírálat. Írta Arisztidesz. Lipcse, 1862.
8. Polgárosodás. Írta Arisztidesz. Pest, 1862.
9. Perczel Mór merénylete Kossuth ellen. U. ott, 1868. (A Magyar Ujság főczikke).
10. Egy honvéd naplójából. U. ott, 1869.
11. Polgári szabadság és önkormányzat. Írta Lieber. Magyarítá. U. ott, 1869. (Scholcz Viktorral).
12. Kisebb költemények. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1872. (Ism. Figyelő).
13. Tanulmányok a renaissance és reformatió korából. (Erasmus. Morus Tamás. Melanchthon). Írta Nisard Dezső. Ford. Bpest, 1875.
14. Magyar bors. Válogatott magyar és külföldi adomák gyűjteménye. U. ott, 1876.
15. Újabb költemények. U. ott, 1876. (Ism. Gyulai Budap. Szemle XV.).
16. Találkozások. Budapesti életkép versekben. U. ott, 1877.
17. Magyar birodalmi politika. Írta R. Z. A. U. ott, 1881.
18. Elbeszélések. U. ott, 1881. (Homonnai Béla névvel. Ism. Koszorú VII. 1882.).
19. Összes költeményei. U. ott, 1881. Két kötet, arczk. (I. Kisebb költeményei. II. Elbeszélő költeményei. (Nemzeti Könyvtár XXI., XXII. Ism. Hon 103. Egyetértés 87., Ellenőr 500., 501., 510., 511. sz.).
20. Dal és beszély. Újabb lyrai költemények és Ábel és Aranka költői beszély. U. ott, 1883. Jankó János rajzaival. (Ism. P. Napló 1880. 261., Egyetértés 1881. 324., Főv. Lapok 369., Harmonia 1884. 1. sz.).
21. Törzsök Jankó, vagy a három erős ember. U. ott, év n. (Költemény. Jó Könyvek 23.).
22. A jó egészség és hosszú élet titka. U. ott, év n. (Jó Könyvek 46.).
23. Vajda János költeményei. Közrebocsátja egy e czélra alakult írói társaság. U. ott, 1886-87. Két kötet. (I. Próza. II. Költemények. Ism. 1886: Főv. Lapok 291., Nemzet 291., M. Salon, Vasárnapi Ujság 42. sz., Budapesti Szemle, Erdélyi Múzeum, A Hét, Polit. Hetiszemle).
24. Költemények (1887-1893). U. ott, 1893. (Szépirodalmi Könyvtár III. 6. Ism. A Hét, Főv. Lapok 348., Élet, Nemzet 21. sz.).
25. Költeményei. U. ott, 1895. arczk. (Ism. Egyetértés 336., M. Szemle 50. sz., Vasárnapi Ujság 49. sz.).
26. Magyarország és nemzeti önérzet. U. ott, 1896. (Ism. M. Nyelvőr 1897. 120. l.).
27. Kisebb költeményei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Endrődi Sándor. U. ott, 1903. arczk.
28. Büszkének. Elbeszélések. U. ott, 1909.
Kéziratban: Ildikó, tört. szomorújáték 5 felv. (Először adatott a pesti Nemzeti Színházban 1857. febr. 13., Kolozsvárt ápr. 2. Ism. M. Sajtó 37. sz., P. Napló 38., Greguss Ágost, Tanulmányok II. 157. 1.).
Levelei Mezei Ernőhöz 1895. jan. 5. (Egyetértés 1897. 19. sz.), Bodor Károlyhoz Nagyváradra. Bpest, 1896. júl. 11. és 22. (Nagyvárad, 1897. 15. sz.)
Álneve: Homonnai Béla. Arczképe: Kőnyomat, rajz. Barabás (Arczkép-Album a Hölgyfutárhoz. Pest, 1855. I. kötetben).
Kertbeny, Album hundert ungarischer Dichter. In eigenen und fremden Uebersetzungen. Dresden und Pesth. 1854. 267., 523. I. Ungarns Männer der Zeit. Biographien und Charakteristiken. Prag, 1862. 321. l. és Silhonetten und Reliquienerinnerungen. Wien und Prag, 1864. l. 51., 88. l.
Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 501. l.
Jelenkor. Encyclopaedia. 185. l.
Arczkép-Album. Pest. 1955. I. 62. l. arczk. (Vadnai).
M. Sajtó 1855. 11., 89., 1863. 146. sz.
Vasárnapi Ujság 1865. 17., 1872. 36. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk., 1886. 19., 42. sz. arczk., 1894. 51. sz. képpel, 1897. 4. sz. négy arczk., 1898. 41., 45. sz. (Síremléke, képpel).
Budapesti Közlöny 1869. 68. sz.
Kisfaludy-társaság Évlapjai Uj F. V. 1870. 18. l., VII. (Jókai), XL. 1906. (Vadnai és Endrődi).
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 43. sz. arczk.
Honvédek Naptára 1874. 26. l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Lauka Gusztav, Multról a jelennek. Bpest, 1879. 95. l.
Koszorú II. 1879. 289. l. arczk., 1885.
Közvélemény 1879. 274.
Üstökös 180. 1159. sz. arczk.
Figyelő XIII. 1882.
Jász-Nagy-Kun-Szolnok 1883. 7. sz.
Ország-Világ 1886. 40. sz. arczk., 1897. 4. sz. arczk., 1900. 45. sz. arczk., 47., 48., 51. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1886. 153., 172., 1894. 304. sz., 1897. 4. sz. arczk., 18. (Apróságok), 19. sz. (Adomák, szerelme, gyászjelentés).
Pesti Napló 1886. 121. sz., 1893. 5. sz., 1894. 349. sz. 1897. 18. sz. (Adomák, utolsó levélkéi). 19., 20. sz., 1898. 103., 104. sz.
Borsodmegyei Lapok 1886. 87., 88. sz.
Győri Közlöny 1887. 75. sz.
Endrődi Sándor, Költők világa. Nagyvárad, 1887.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Arad és Vidéke 1891. 4. sz. Melléklet, arczk.
Törekvés 1892. 1. sz.
Nemzet 1894. 302. (Zempléni Árpád, V. első diadalai), 1896. 63. sz., 1897. 19. sz. (Wlassics Gyula levele, bonczolás), 20. sz. (V. temetése, irodalmi hagyatéka), 27. 105. sz.
Hazánk 1894. 351. sz.
M. Hirlap 1894. 298. (Első költeménye), 357., 1897. 18. sz. (Bródy S., Adomák).
M. Szemle 1894. 51. sz.
M. Szalon 1895. (Apróságok).
Egyetértés 1896. 50. sz., 1897. 19. sz. (V. önmagáról).
1897: Egyenlőség 4. sz., Függetlenség 18., 19. sz., M. Állam 22. sz. Nemzeti Ujság 18. sz., M. Ujság 18. sz. Zemplén 4. sz. Politikai Ujdonságok 3. sz. arczk., Székesfehérvár és Vidéke 15. sz. (Kiadatlan verse: 'Köruton' Rohics 1885. aug. 8. Közli Polgár Géza magyarázattal).
Pesti Hirlap 1897. 18. sz. (Adomák), 19. sz. (Katonáskodás), 24., 25. sz., 111. sz. (Ginája igaz története).
Magyarország 1897. 19. sz. (Ifjú korából). 1908. 226. sz. (A szigorú költő).
Budapesti Napló 1897. 12. sz. (Betegsége és életrajza Ábrányi Emiltől), 1898. 93. sz.
A Hét 1897.
Budapesti Hirlap 1897. 18. sz. (Végrendelete és utolsó költeménye), 20. sz. (Temetése), 31. sz. (V. szüleinek tragikus halála).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 588. l. (Négyessy).
Egyetemes Philologiai Közlöny 1898.
Kerekes György, Vajda János élete és munkái. Bpest, 1901.
Bródy Mihály, V. J. Bp., 1904. (Az Ország-Világból).
M. Szemle (1905. 24. Bucsy István, V. mint elbeszélő költő).
La Hongrie (1905. 3., 4. sz.).
M. Könyvészet 1909.