szent Ferencz-rendi szerzetes, később világi pap, szül. 1789. Esztergomban; a szent Ferencz-rendbe lépett és ujoncz idejét Szent-Lászlón töltötte. 1813. szenteltetett föl Nagyszombatban; tanár volt 1819-ig, ezután tábori pap és később vicarius generalis Erdélyben. 1845. a rendből kilépett; világi pap lett és gyulafehérvári tiszt. kanonok és abrudbányai plébános. Meghalt 1872-ben.
Munkája: Egyházi beszéd, mellyet ő kir. felsége Maximilian bajor királyi nevet 31. szám alatt viselő erdélyi n. fejedelemség n. gyalogezredének uj hadi zászlói midőn fényes szertartással felszenteltetnének, Bécsben Sz. András havának 16. napján 1824. tartott. Bécs.
Farkas Seraphinus, Scriptores Ordinis S. P. Francisci... Posonii, 1879. 134. l.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei írók. Bpest, 1888. 235. l.
Petrik Bibliogr.