bölcseleti doktor, középiskolai tanár, V. Mihály erdélyi főkormányszéki iktató és kisjenői Jeney Jozefának fia, szül. 1858. jún. 18-án Kolozsvárt, hol a főgymnasiumot 1878. végezte. Ugyanott az egyetemen a modern nyelvészetet hallgatta s 1877-80. rendes tagja volt a tanárképzőnek. 1880. nyert tanári oklevelet a magyar és német nyelvből és irodalomból s bölcseletből, 1881. jún. 14. pedig bölcseletdoktorrá avatták. Közben a kolozsvári zeneconservatoriumba vétette fel magát és ennek öt évi tanfolyamát végezvén, meghívást kapott a kolozsvári színház zenekarához, a hol 1877-79-ig mint solohegedűs működött és hangversenyekben is részt vett. A testgyakorló sportokban is kitünt. Az egyetem végeztével, mint kath. ifjú, az unitárius főgymnasiumban mint póttanár nyert alkalmazást. 1882. szept. 17. a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához nevezték ki helyettes tanárnak, hol 1884. júl. 24. rendes tanár lett; az ének- és zenekart szervezte és tíz évig (1887-97-ig) vezette; a tornát 1882-1897-ig tanította. 1888. szept. 14. tornatanári oklevelet is nyert Budapesten és részt vett az 1893. játéktanfolyamon, valamint több tornaversenyen, 1887-97-ig a székely dalegyeletnek is szervezője és vezetője volt; (részt vett az 1902. budapesti s 1904. fiumei dalárünnepélyeken s dalárdáival mindkét helyen a harmadik díjat és Budapesten a nemzeti zenede arany babérkoszorúját nyerte el). Az Eötvös báró által alkotott népnevelési egyeletnek 1886-1896-ig titkára volt. Solymossy Endre tanárral szervezte az «iparos önképző s betegsegélyző egyletet». 1897. aug. 6. áthelyezték a győri állami főreáliskolához. Itt is folytatta tanári foglalkozása mellett a sport és zene fejlesztése érdekében munkásságát. 1898-ban többek segítségével megalakította a győri tornaegyletet, melynek egy ideig alelnöke, elnöke és művezetője volt; a zeneegylet 1898. karnagygyá választotta. 1897 óta a gyorsírást tanítja a kereskedelmi leányiskolában és azon év szept. óta a felső kereskedelmi akadémián tornát tanít. 1899. szept. 15. a főreáliskolában megalakította a Révai-önképzőkört, melynek elnöke. A maros-vásárhelyi Kemény Zsigmond-társaság tagja, az országos zenei tanács és az országos tornaszövetség igazgató tagja. Utazott Olasz-, Német-, Francziaországban és Svájczban.
Százat meghaladó aesthetikai, irodalmi és történelmi czikket írt a napilapokba és folyóiratokba; munkatársa volt a Székely Nemzetnek, a M. Polgárnak, Ellenzéknek, Székelyföldnek és a kolozsvári 1848-49. Tört. Lapoknak, a győri hirlapnak és a Zenelapnak. Czikkeinek teljes jegyzéke van az «Emléklapok» cz. munkában.
Munkái:
1. Daniel Album. Székely-Udvarhely, 1892.
2. Kossuth Lajos élet- és jellemrajza 48 képpel. Bpest, 1892.
3. A komáromi hős. U. ott, 1893. Képpel.
4. A sz.-udvarhelyi m. kir. állami főreáliskola története 1871-1893-ig Sz.-Udvarhely, 1893. két képpel.
5. Dr. Jókai Mór. Tanulmány. Kolozsvár, 1894. Képpel.
6. A Daniel-család a köz- és magánéletben. Bpest, 1894.
7. EMKE Album. Sz.-Udvarhely, 1895. képpel.
8. Az udvarhelymegyei állami népnevelési egylet 25 éves története. Sz.-Udvarhely, 1895.
9. az 1848/9. szabadságharcz vértanúi. Győr, 1902. Két képpel.
10. Középiskolai tanári Névkönyv. U. ott, 1900. (Wlassics Gyula jellemrajzával és arczk.).
11. Kossuth Lajos élete szóban, írásban s tettben. U. ott, 1902. Négy képpel.
12. A hegedű. (Története, fejlődése. A tanítás módszere sat.) 100 képpel és zenei ábrákkal. U. ott, 1902.
Zenelap 1892. 23. sz. arczk., 1898. jún. 25. arczk., 1899. jún. 25. arczk.
A székelyudvarhelyi m. kir. áll. főreáliskola Értesítője 1894.
Vaday József, M. tanítók és tanítónők Albuma. Békés-Csaba, 1896. fényny. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 587. l.
Harmonie. Musik Zeitschrift, Hannover. 1898. okt. 1. arczk.
Ábrányi Kornél, Magyar zene a XIX. században.
M. Könyvészet 1902.
Ország-VIlág 1902. decz. 21. arczk.
Emléklapok Dr. Vajda Emil 50 éves karnagyi jubileuma alkalmából. Győr, 1907. fénynyom. arczk. (Munkálatainak teljes jegyzékével).
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.