bankhivatalnok és hirlapíró, szül. 1842. szept. 5. Miskolczon (Borsodm.); honnét 1853. márcz. Balmaz-Ujvárosba került; 1856-1864-ig Kecskeméten végezte a gymnasiumot. 1864-ben a bécsi egyetemen orvosnövendéknek iratkozott be. 1865. magát a közigazgatási pályára szánva, Pestre jött és itt 1866. máj. 11. a jog- és államtudományi szakot végezte 1870-ig. 1868-ban a Pester Journalnak, majd 1869. a Századunk, a Pesti Napló és Neues Pester Journal belső munkatársa volt. 1869 végétől az országos statisztikai hivatalban, 1871-től pedig Lauka Gusztáv mellett a belügyminiszteri sajtóirodában működött mint fogalmazó. 1870. júl. 1-től 1873. decz. 31-ig a Heymerle-féle nyilv- katonai iskolában a történelmet és földrajzot adta elő. 1873. nov. 17-től pedig 1880. jan. végeig a fővárosi tanácsot mint jegyző szolgálta; majd a Pester Lloyd munkatársának állott be, 1881. szept. 26. óta a M. Jelzálog-Hitelbankhoz került, hol a statisztikai ügyek és a levéltár élén áll. 1869. Weiss családi nevét Vadászra változtatta.
Mint hirlapíró a hirlapnak csaknem minden rovatában: mint hadügyi s árvízi tudósító, társadalmi, főkép a zsidóság és rendőrség reformját czélzó czikkeivel működött. Írt továbbá a Pesti Hírlapba (1901-től), a M. Hirlapba (1901-től), az Egyetértésbe (1900-tól), a Jövőbe (1890. márcz. 11.), a Budapester-Tagblattba (1899), a Borsszem Jankóba (a «Kagál»-hoz tartozott egy ideig) és a M. Zsidó Szemlébe (1902. 1904-1909.).
Munkái:
1. Kól Kóré. Wien, 1856. (Vörösmarty Mihály «Szózatá»-nak héber fordítása).
2. A pesti zsidótemplom első ötven éve. Bpest, 1909. (Különny. a M. Zsidó Szemléből és Blau Lajos, Adalékok a magyar zsidók történetéhez IV.).
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 237. l.
M. Könyvészet 1909. és önéletrajzi adatok.