a magyarországi erdők főtanácsosa, a bányászati és erdészeti Akadémia tanára; szül. 1857. Hámorban (Borsodm.); középiskoláit Miskolczon és Selmeczbányán végezte s miután ez utóbbi helyen 1874. az érettségi vizsgát letette, az erdőakadémia hallgatói sorába lépett. Az erdőmérnöki tanfolyamnak elvégzése után a máramarosszigeti erdőigazgatósághoz erdőgyakornokká nevezték ki. 1880. tette le az erdészeti államvizsgát, 1881. mint I. osztályú erdőgyakornok szolgálattételre a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium erdészeti osztályába osztották be, hol 1881 őszén központi erdészjelöltté neveztetett ki. 1882 végén az óvízi erdőgondnokságban II. osztályú erdészszé és az utóbbi helyen 1885. alapított erdőőri szakiskolához vezetővé, majd 1886. ugyanoda főerdészszé és igazgató-tanárrá nevezték ki. 1891 őszén a selmeczbányai erdőakadémián az erdőtenyésztés-, védelem-, növény- és állattani tanszék ellátásával bízatott meg és még ugyanazon évben az erdőakadémia rendes tanárává neveztetett ki. 1894. erdőtanácsos lett. 1893. a földmívelésügyi miniszterium által a kísérleti ügy tanulmányozása végett Németországba és Svájczba s azon év őszén a magyar erdészet egyik képviselőjeként a nemzetközi erdészeti kísérleti állomások kongresszusára Bécsbe, 1895. az erdőakadémia és az országos erdészeti egyesület képviseletében az osztrák birodalmi erdészeti egyesület közgyűlésére Boszniába, 1897. pedig Stockholmba a kiállítás tanulmányozására küldetett ki. Az országos erdészeti egyesület választmányi, az erdészeti államvizsga bizottmányi, az erdészeti államvizsga bizottságának kinevezett, a magyar ornithologiai központ levelező tagja, 1899. jún. 29. megkapta a főerdőtanácsosi czímet.
Az Erdészeti Lapok munkatársa; a Pallas Nagy Lexikonában az erdészeti czikkeket írta.
Munkái:
1. A tölgycsemeték neveléséről. Bpest, 1888. (Pályadíjat nyert).
2. Szervezzük a magyar erdészeti kísérletügyet. Selmeczbánya, 1893.
3. A selmeczbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője, 17 képpel, 1 térképpel s egy diagrammos kimutatással. Bpest, 1896. (Francziául kivonatban. U. ott, 1899.).
4. Állattani jegyzetek. Előadásai után összeállítva. Selmeczbánya, 1897. (Rejtő Adolffal).
5. Erdőműveléstan. 220 szövegképpel. Bpest, 1898. (150 darab az aranynyal jutalmazott pályamunka).
6. Az árvédelmi füzesek telepítése és művelése. U. ott, 1900. (Francziául: U. ott, 1903.).
7. Az akáczfa (Robinia Pseudacacia L.) ellenségei, betegségei és az ellenük való védekezés. Selmeczbánya, (1908.)
Szerkeszti 1898 óta az «Erdészeti Kísérletek» cz. folyóiratot Budapesten.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 573., XVIII. 755. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Magyarország Vármegyéi. Hont vármegye. Bpest, 1907., 276. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.