Vachott Sándor (vachottfalvi),
ügyvéd, a m. tudom. Akadémia levelező- és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, V. Imre hirlapszerkesztő testvérbátyja, szül. 1818. nov. 17. Gyöngyösön; első kiképeztetését szüslőföldje kath. iskolájában nyerte s 1831. ment az eperjesi ev. kollégiumba; mint jogász elnöke volt az iskolai magyar nyelvmívelő társulatnak. Ekkor írta első költeményeit a Sárosy Gyula serkentésére. 1838. Nógrádban jurátuskodott és néhány költeményt adott ki az Athenaeumban, melyek figyelmet keltettek. Később Pestre jött, hol 1841. márcz. 19. ügyvédi vizsgát tett. 1842. Erdélyi Jánosné, szül. Vachott Cornélia testvérének halála mélyen megrendítette. Ekkor írta «Cornelia emlékezete» cz. szép költeményét. A Kisfaludy-Társaság 1842. jan. 22., az Akadémia 1843. okt. 7. tagjául választotta. (A Kisfaludy-Társaságban székfoglalóul a «Külföld rabja» cz. költeményét írta.) 1843. Csapó Máriát vette nőül. 1845 tavaszán vágya a csendes falusi élet után Tápió-Sápra vonta, hol harmadfél évig lakott. Az 1848 őszén Pestre költözött és a magyar kormánynál hivatalt vállalt. 1849 végén rhédei birtokára vonult. Forradalmi czélzatok gyanujába vétetvén, 1852. decz. 5. elfogatott és Pesten az új-épület egyik szűk termébe bebörtönöztetett; több havi fogság után kiszabadult ugyan, de kedélybetegségbe esett, melynek 1861. ápr. 9. a halál vetett véget Pesten a Schwarzer-féle intézetben. A Kisfaludy-Társaság 1861. közgyűlésén Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet.
Költeményei az egykorú szépirodalmi lapokban és folyóiratokban jelentek meg.
Kéziratban: A szerencse fia, vígj. 1 felv. (A m. n. múzeumi könyvtár kézirati osztályában).
Munkái:
1. Versei. Pest, 1846.
2. Báthory Erzsébet, történeti beszély. Két énekben. U. ott, 1847.
3. Összes költeményei. Kiadta Vahot Imre. U. ott, 1856. (3 teljes kiadás. U. ott, 1869).
Szülőházát Gyöngyös városa emléktáblával jelölte meg és az utczát nevéről nevezte el.
Arczképe: Kőnyomat. Barabás rajza (Pesti Divatlap 1848. I. 10. sz. mellett).
Kisfaludy-Társaság Évlapjai III. 36., IV. 148. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 445. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 509. l.
1861: Hölgyfutár 45. sz., Nefelejts Szépirodalmi Figyelő 24. sz.
Gyöngyös 1862. 1. sz. arczk., 1878. 40. sz.
P. Napló 1862. 35-37. sz.
Csatár 1862. 15., 16. sz.
Emich Nagy Képes Naptára 1862. 89. l. arczk.
Országos Nagy Naptár 1862. 342. l.
Akadémia Almanachja 1863. 308. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 3. l.
Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma, Pozsony, 1873. 214. l.
Toldy Ferencz Összegyűjtött munkái IV.
Szabadság (Nagyvárad) 1877. 191. sz. (A külföld rabja).
Somogy 1877. 2., 3. sz.
Figyelő XVI, XVII. 1884. (Váczy János).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Vachot Sándorné, Rajzok a multból.
Egri Ujság 1895. 79. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 571. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 208. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 623. l.
Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, év n. 406. l.
M. Könyvszemle 1909. 242. l.