országgyűlési gyorsíró, Hajnik Károlynak volt tanítványa a 40-es években; Dobrossy István tankönyvéből (1843) sajátította el a Taylor-rendszerű gyorsírást és ennek a rendszernek ő volt hazánkban gyakorlati képviselője a 60-as évekig (1861. és 1867); ekkor a Gabelsberger-Markovits és Stolze-Fenyvessy hívei maradtak egyedül abban a gyorsirodában, a melynek első alakulatában 1831-től 1861-ig csak a Hajnik és társai által használt Taylor-féle angol rendszer áttétele volt az uralkodó. V. azután a bírói pályára lépett és törvényszéki biró lett, majd nyugalomba vonulva halt meg.
Legbecsesebb emléke az 1843-44. országgyűlések és kerületi ülések tentával írott gyorsírási naplója két kötetben. Ezt 1901-ben Berzeviczy Albert szerezte meg 400 koronáért. V. leányától a képviselőház könyvtára számára.
Vikár Béla, Régi Stenogrammok.
Gyorsírási Ujság 1903-4., 22. l.
Gyorsirási Hiradó 1903-4. 271., 275. l. és Téglás Géza szíves közlése.