hirlapíró, szül. 1841. decz. 31. Lupinjákon (Varasdm.); bajor eredetű családból származott, nagyatyja költözött be Magyarországba (Herrenröther névvel). U. már a hatvanas évek elején mint jogász sokat dolgozott a szépirodalom terén; ez időben a napi sajtóban is nagy tevékenységet fejtett ki; 1860-61. a Hölgyfutárnak munkatársa, 1865-69-ig a Magyarország, Pesti Hirnök, 1848. sat. cz. lapok szerkesztőségének munkás tagja volt;1868-ban alapította a Századunkat s midőn ez 1869. decz. 1. összeolvadt a Pesti Naplóval, ennek szerkesztését szintén U. vette át; 1873. júl. b. Kemény Zsigmond megvált a Pesti Naplótól s a lap egyedüli szerkesztője U. lett. 1869-1872. országgyűlési képviselőnek választották. 1885. nőül vete Helvey Laura színművésznőt. Elnöke volt sokáig az írók és művészek társaságának és tagja az írói segélyegylet igazgató válatsztmányának, Budapesti főváros képviselőtestületének és számos közhasznú és emberbaráti egyesületnek. 1887. megvált a Pesti Napló szerkesztésétől. Majd nyelvrák lepte meg, mely 1890. jan. ágyba döntötte. Meghalt azon év máj. 8. Budapesten.
Czikkeket, eredeti és ford. beszélyeket írt a kövekező hírlapokba: M. Néplap (1857), Hölgyfutár (1858-61), Szépirodalmi Közlöny (1858), Népujság (1860), Divatcsarnok (1860), Bajai Közlöny (1860), Csatár (1862), Nefelejts (1862), Családi Kör (1863, 1864, 1866), Fővárosi Lapok (1864), A Thalia cz. zsebkönyvbe (1861. A budai népszínház jövője), a Honvédek Könyvébe (1861. Hölgy honvédek) sat.
Munkája: Babérlevelek. Tört. beszélyfüzér. Kalocsa, 1861. Két kötet.
Szerk. Magyar ifjúság Évkönyve, Pest, 1860. (Beniczky Emillel).
Századunk cz. politikai napilapot 1868. január1-től 1869. nov. 30-ig, mikor beolvadt a Pesti Naplóba; ezt szerkesztette 1869. decz. 1-től 1887-ig; segédszerkesztője volt a Napkeletnek (1864).
Alföldi Hirlap 1869. 105. sz.
Nemzet 1882. 100. sz. (Jubileum).
Petrik Könyvészete.
1890: Ország-Világ 317. l. arczk., Vasárnapi Ujság 19. sz., Főv. Lapok. 127. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 533. l. és önéletrajzi adatok.