mérnök, szül. 1763. nov. 28. Losonczon, hol tanulását kezdte és 1807. okt. 10. Sárospatakon befejezvén tanulmányait, Pesten 1789. szept. 15. mérnöki oklevelet nyert. Ő volt az első, a ki a Pesten építendő magyar nemzeti színház eszméjét megpendítette, ennek tervét és javaslatát e czím alatt: Magyar nemzeti szinház terve! Szózat a hazához s ajánlva a magyar nemességnek (1779. latinul és németül is) közzé tette. Ráday Pál gróffal és Kazinczy Ferencczel 1790. szept. 21. megalapította az első magyar színjátszó társaságot. Egyelőre félretette mérnöki diplomáját, egész idejét a magyar színügynek, főképen a színművek írására szentelte (1790. és 1791. ő maga is a színésztársaságnál mint úttörő közreműködött). Károlyi gróf meghívására 1798. jún. 30. mint uradalmi mérnök Erdődre költözött, hol mérnöki feladatainak és a tudománynak élt. Meghalt 1807. okt. 10. Erdődön.
Fordított színművei: Goldoni-Schröder: Deákos leány vagy a tudomány többet ér a szépségnél, vígj. 3. felv. (először adatott 1792. szept. 11.); Jünger J. F.: Erőszak és történet, vagy a megcsalatkozott szökevények, vígj. 4. felv. (1793. ápr. 22. és 1807. jún. 26.); Weidmann: A kolduló deák, vagy az égi háború, vígj. 2. felv. (1793. febr. 8.); Ország András, egy különös ember, vígj. 3. felv. (1793. szept. 16.); Sári vagy a háládatos leány (1 felv. 1792.)
Bayer József, A nemzeti Játékszín története. Bpest, 1887. II. kötet.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 748. l.