kir. tanácsos, áll. főreáliskolai igazgató, szül. 1852. ápr. 16. Érsekujvárt (Nyitram.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Két évig jogot hallgatott a budapesti egyetemen; majd átlépett az egyetem bölcseleti fakultásába. 1873. a bécsi egyetem hallgatója s egyúttal a «Képes Kiállítási Lapok» segédszerkesztője és a Hon kiállítási levelezője és 1874-1877. belső munkatársa volt. 1874. a Páris Sorbonne hallgatója és az Ellenőr párisi levelezője lett. 1875. okt. a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához neveztetett ki tanárnak; ekkor Moravicz családi nevét Ujvárira változtatta. 1887 végén a soproni állami főreáliskolához helyezték át; itt élénk részt vett az irodalmi és művészeti kör munkájában, valamint a «magyar színpártoló egyesület»-nek, melynek titkára volt, megalapításában, 1894 őszéig. Ekkor a budapesti II. ker. főreáliskolához helyezték át rendes tanárnak s ugyanekkor bízták meg a kereskedelmi Akadémiában is a franczia nyelv tanításával. 1895. decz. 22. a vallás- és közoktatásügyi miniszter a «Néptanítók Lapja» szerkesztésével bízta meg, melyet jelenleg is szerkeszt. Jelenleg mint állami főreáliskolai igazgató szolgálattételre a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumba van berendelve. 1909. júl. 9. megkapta a kir. tanácsos czímet. Az Eötvös-alap elnöke.
Munkatársa volt a Honnak (1870-71., 1872. 102. sz. Molière, 1873., 1875. 201., 204. sz. A romanticismus előzményei Francziaországban, 1876-77.), az Ellenőrnek (1873-75. bécsi és párisi levelező), a Nemzetnek, a kolozsvári Ellenzéknek és a M. Polgárnak (1883-84); versei, novellái és tárczaczikkei jelentek meg a Képes Világban (1873. A szász parasztház), a Vasárnapi Ujságban (1874-75), a Fővárosi Lapokban (1876-77., 1894. 150. sz. Kritika a kritikáról, 290. sz. Írói halhatatlanság?), Jókai «Életképek» cz. lapjában, az Ellenőr, Ellenzék, Hon, Magyarország és a Nagyvilág, Politikai Hetiszemle (1895. 14. sz. Rossi és a drámai művészet) cz. hirlapokban és naptárakban; programmértekezései és ódája a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjében (1876. Óda Deák Ferencz emlékezetére; 1877. A franczia nyelv reáliskoláinkban), a soproni főreáliskola Értesítőjében (Deák Ferencz Ferencz emlékezete) sat.
Péntek Jeremiás siralmai cz. humoreszkjével a soproni irod. és műv. kör 100 frankos pályadíját nyerte el.
Munkái:
1. A franczia nyelv a reáliskoláinkban. Székely-Udvarhely, 1877.
2. Farkasok közt, színmű 5. felv. Sopron, 1881. (Teleki-pályázaton nyertes mű. Sopronban előadták 1881. ápr. 30. Kolozsvárt is).
3. A XIX. század franczia költészetének alapvetői. U. ott, 1889.
4. Causeries françaises. A franczia társalgás kézikönyve ... Bpest, 1892.
5. Század vége. Szatirák. U. ott, 1894. (A pozsonyi Toldy-kör 200 kor. pályadíját nyerte 1893. Ism. Nyugatmagyarországi Hiradó 1895. 18. sz., Vasárnapi Ujság 1893. 53. sz., Fővárosi Lapok 356. sz.).
6. Franczia nyelv- és olvasókönyv kezdők számára. U. ott, 1896. (Mébold Frigyessel. 2. javított kiadás. U. ott, 1909. Latzkó Hugóval).
7. Franczia nyelv- és olvasó-könyv haladók számára. U. ott, 1896. (Mébold Frigyessel. 2. kiadás. U. ott, 1902.).
8. Rendszeres franczia nyelvtan. III. rész. Teljes mondattan. U. ott, 1900. (Mébold Frigyessel).
9. Franczia-magyar és magyar-franczia zsebszótár, tekintettel a két nyelv szólásaira. U. ott, 1898-99. Két kötet. (Franczia czímmel is, 2. jav. kiadás 1903., 3. jav. és bőv. k. 1907., 4. jav. k. 1910 U. ott).
10. Franczia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező. I. rész. Az alsó osztály számára. U. ott, 1909. (Latzkó Hugóval).
Szerkesztette: a Szinpadot 1872-ben Erődi Bélával, a Váczi Naptárt 1873-ra, az Érsekujvári Naptárt 1873-ra, a Nógrádmegyei Naptárt 1873-ra Budapesten, az Ezeréves Magyarország cz. emlékfüzetet (Bpest, 1896), az Erzsébet Királyné cz. emlékfüzetet (Bpest, 1898), az Ünnepi füzetet (Bpest, 1907) és szerkeszti a Magyar tanítók Naptárát a Néptanítók Lapjával 1900 óta; segédszerkesztője volt a Képes Kiállítási Lapoknak (Bpest, 1873); a Külföldnek (1878-80. Moller Edével Sopronban.)
Kéziratban: Két apa, vígjáték, 1881-ben a Teleki-díjjal jutalmazott pályamű; A gyermek, vígj. 1 felv. (Először előadták 1888. aug. 22. a budai színkörben); Gárdisták, vígj. 4 felv. (először a bpesti Nemzeti 1897. jan. 15.).
Álnevei és jegye: Vipera (Üstökös 1870-72), Vidéki (Tanáregylet Közlönye 1881), Roland (Ellenzék 1882-84), Jean de la Rue (M. Polgár 1883) és R. (Sopron 1885).
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítője 1893. 35. l.
Akadémiai Értesítő 1890. 134. l.
Bricht Lipót, A budapesti Kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 135. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 500., XVIII. 746. l. és II. Pótkötet 1904. 771. l.
M. Könyvészet 1900., 1902., 1908.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Magyarország Vármegyéi. Nyitra vármegye. Bpest, év n. 271., 275. l. arczk.
Corvina 1910. 27. sz. és önéletrajzi adatok.