theologiai doktor, róm. kath. lelkész és hittanár, szül. 1857. márcz. 6. Esztergomban; a gymnasium hat osztályát szülővárosában, a VII. Budapesten, a VIII. és a theologiát az esztergomi papnevelő-intézetben végezte. 1879. aug. 16. áldozópappá szenteltetett. Káplán volt Doroghon, Komáromban; innét a budapest-terézvárosi plébániába helyeztetett át, egyúttal főgymnasiumi hittanár volt. Meghalt 1895. decz. 30. Budapesten.
Költeményei, czikkei az István bácsi Naptárában (1878-80), a M. Államban (1880. 294. sz.), a Jézus sz. szívének Hirnökében (1882), a Religióban (1888. II. 33. sz. Néhány adat a budapest-terézvárosi róm. kath. plébánia-templom történetéhez), a Kath. Hitoktatásban (1886-90. főmunkatársa volt (1879); írt sok sz. beszédet a Hitszónokba és a Jó Pásztorba.
Munkái:
1. Intelem a fiatal szabadelvű katholikusokhoz. Írta Segur abbé. Németből magyarítá. Esztergom, 1877. (Maráz Istvánnal).
2. Nagybőjti szent beszédek. Komárom, 1882. (Különny. a Jó Pásztorból).
3. A katholicismus befolyása Magyarország nevelésügyi viszonyaira. Bpest, 1884. (Különny. a Religióból).
4. Szent beszéd, melyet Nt. Papánek Ferencz esztergom-főegyházmegyei áldozópap első sz. miséje alkalmával, 1885. ápr. 19 ... mondott. U. ott, 1885.
5. A magyar primás jogai és kiváltságai. U. ott, 1888. (Különny. a Religióból).
6. Szent gyónás és áldozásra való előkészület. U. ott, 1897.
Kiszlingstein Könyvészete. 458., 477. l.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 542. l.
Schematismus Cleri dioec. Strigoniensis 1896. 286. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. 986. l.