a budapesti Nemzeti Szinház örökös tagja, szül. 1844. jan. 28. Debreczenben; mint előkelő család gyermeke jó nevelésben részesült; azonban szüleinek ellenzése daczára iskolai tanulmányainak végeztével 1864. a színészi pályára lépett. Hat évi vidéki színészkedés alatt bejárta az ország nagyobb városait; míg 1870. ápr. 1. a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződtették, melynek később legelső művésze lett. 1891. jún. 17. nőül vette Székely Kornelia színésznőt (jelenleg a bécsi Karl-színház tagja). U. színészpályáját mint hős szerelmes kezdte meg, de csakhamar jellemszínész lett. Úgy a komikus, mint a tragikus jellemalakításban kitünő. Legkiválóbb alakításai; Constantin abbé, A lengyel zsidó, Bölcs Náthán, Milton, Tiborcz. Csoma Bálint (Czifra nyomorúság), Shylok és Szilvay (Liliomfi). 1903. szept. 26. a Nemzeti Színház örökös tagja lett.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1889. 5. sz. Az én első jutalomjátékom); a M. Szellemi életben (Bpest, 1892. Az üldözött Attila); a M. Szemlében (1893. 7. sz. A Molière-kultusz a «Theatre-Français»-ben); a Jövendőben (1903.), a Színházban (1904.) és Az Ujságban (1905., 1906. Régi nagy színészekről).
Munkái:
1. Benedix, A nőgyűlölő, vígj. 1 felv., ford. Bpest, 1875. (Nemzeti Színház Könyvtára 66.).
2. Bayard, A czárnő foglya, vígj. 2 felv., ford. U. ott, 1875.
3. régi színészekről. Bródy Sándor előszavával. U. ott, 1908.
4. A reggeli gyakorlat. Víg katonai életkép énekbetétekkel. U. ott, 1909. (Kabaré-kincstár 13.). Kéziratban: Aszalai uram leányai. L'Arronge után magyar színre alkalmazta. (Először a Nemzeti szinházban 1878. jún. 28.).
Családi Kör 1874. 14. sz. arczk. 1877. 39. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 11. sz. arczk.
Pesti Hirlap 1880. 25. sz.
Petrik Könyvészete.
Szinészek Lapja 1887. 32. sz.
M. Szemle 1891.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláírása.
M. Geniusz. 1893. 5. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 495., II. Pótkötet 1904. 769. l.
Budapesti Hirlap 1903. 266., 1910. 241. sz.
M. Könyvészet 1908., 1909.