theologiai doktor, veszprémi kanonok, a m. tudom. Akadémia levelező tagja; szül. 1810. aug. 1. Pápán (Veszprémm.); a gymnasiumot ugyanott és Tatán, a bölcseletieket, mint növendékpap Szombathelyen végezte. 1828-ban Pestre költözött a központi papnevelő-intézetbe és itt hallgatta a hittant. Mint pályavégzett 1832. Veszprémben tanulmányi felügyelő lett. 1833. theologiai doktori oklevelet nyert és ugyanez évben pappá szenteltetett. 1835. Veszprémben az egyháztörténelem tanárává s egyszersmind a házasság és szerzeti fogadalom védőjévé neveztetett (mely hivataláról 1850-ben lemondott, egyedül tanári körére szorítkozván). 1839. szentszéki ülnökké, 1847. a pesti theologiai kar bekebelezett tagjává neveztetett. 1858. decz. 15. a M. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta. Meghalt 1874. jan. 17. Veszprémben.
Czikke a Pázmány Füzetekben (IV. 1859. Úrnapja); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Válasz Cherier Miklósnak, Pest, 1841.
2. Római ker. katholika egyházi jogtan. Buda, 1843. Két kötet. (A pesti theologiai kar által alapítványi jutalomra érdemesített. 2. jav. és bőv. kiadás egy kőny. táblával. Veszprém, 1846.).
3. A protestantismus köztörténeti fejleménye, különös figyelemmel Magyar- és Erdélyországra. Több részből, dr. Alzog-ot követve. Veszprém, 1847.
4. Őszinte szózat a néphez, melyet franczia eredet után átdolgozva a hazánk jelen viszonyaira alkalmazva közrebocsátott Veszprém, 1848.
5. A keresztény elem üdvös befolyásáról a polgárosodásra. Pest, 1860. (Akadémiai székfoglaló. Különny. az Akadémiai Értesítőből I. 1860.).
Ferenczy és Danielik, M. Irók. I. 599. l.
Toldy Ferencz, M. N. Irodalomtörténet. Pest, 1865. 305. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Akadémai Értesitő 1906. 633. l.