nyitrai kanonok, szül. 1780. júl. 5. Zsolnán; tanulmányait az ottani gymnasiumban kezdette s a nyitrai papnevelőben folytatta. A theologiai tanfolyam befejezése után a püspöki irodába rendeltetett, hol, időközben 1803. pappá szenteltetvén, a püspöki helynök titkára, majd papnevelőintézet aligazgató volt; ezen hivataláról később leköszönt és testvér-bátyjához, T. Dániel drietomai plébánoshoz ment segédlelkésznek. 1806. viszolaji, 1808. puchói plébánossá, 1815. kanonokká és papnevelőintézeti kormányzóvá, 1835. jászti apáttá neveztetett. Csendes visszavonultságában élt és jótékonyságának gyakorlásával töltötte idejét. 1846. Zsolnán megváltotta a plébános és a karénekesek stóla-illetményeit; ugyanott az 1848. tűzvész által elpusztult plébánia-templom felépítésére 500 aranyat adott. A nyitrai káptalannak 12,000 frtot, a szegények intézetének 5250 frtot adományozott sat. Meghalt mint olvasó-kanonok 1863. nov. 23. Nyitrán.
Vallásos költeményeiből néhányat közölt a Cyrill és Method tót folyóirat.
Munkája: Medulla doctrinae christianae-catholicae in metrum. Budae, 1856.
M. Sion 1865., 958., 1890. 387. l.
Petrik Bibliogr. IV. 94. l.
Vágner József, Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez. Nyitra. 1896. 348. l.