kegyes tanítórendi áldozópap, theologiai tanár és konviktus-igazgató, szül. 1729. Magyar-Óvárt, a hol iskoláit is végezte. 1845. lépett a rendbe Privigyén, a hol a két évi noviciatust töltötte. Mint növendékpap 1747-49. a grammatikai osztályokat tanította Nyitrán, 1749-50. Pesten, 1750-51. Szegeden. Ekkor a philosophiát és theologiát hallgatta; közben 1754. pappá szentelték. Mint tanár 1756-tól egy-egy évig megfordult Szegeden, Nagykárolyban, Privigyén. 1760-63. Nyitrán a bölcseletet adta elő. 1763-65. Debreczenben gymnasiumi igazgató volt. 1765-67. a nyitrai theologián a dogmatica és a scholastica philosophia tanára, alamint a nemesi konviktus praefektusa volt. Midőn Mária Terézia Váczon felállította a nemesi konviktust (Theresianum), rendfőnöke annak kormányzását bízta reá s ott az olasz nyelvet is tanította. Orosz Zsigmond rendfőnökkel, mint annak segéde 1772-ben Rómában is járt és részt vett a capitulum generalen. Meghalt 1781. máj. 19. Váczon.
Munkája: Philosophiam in selectis propositionibus expositam propugnandam suscepit Pestini apud scholas pias anno 1750. Budae.
Csősz Imre, A kegyes tanítórendiek Nyitrán 452., 516. l.
Karcsú Arzén, Vácz város története VIII. 74. l.
Csaplár, Révai Miklós I. 126., 137., 242. l.
Petrik Bibliogr.
Liber suffr. (Kézirat). Német Károly piarista tanár szives közlése.