Tubero Lajos (Cervinus, máskép Cervarius),
szent Benedekrendi apát és történetíró; Cervinus János patricius és Caboga Franciska fia, szül. 1459. Raguzában, hol középiskoláit végezte után szülei Francziaországba küldték, hol a párisi egyetemen folytatta tanulmányait, a Tubero nevet is itt vette fel. Midőn hazájába visszatért 1584. rövid ideig polgári hivatalt viselt; megnősült, neje csakhamar apácza lett, ő pedig a benczés-szerzetbe lépett és a S.-Andrea szigeten lévő zárdában élt 1502-ig, midőn a Meleda-szigeti szt. Jakabról nevezett zárda választotta meg apátjává. A magyar, török és az olasz történeti viszonyokkal foglalkozott; különösen az 1490-1522. magyar forrásokat, leginkább Bonfint használta fel; azontúl valószínűleg a kalocsai és bácsi egyházmegye főbb embereitől Magyarországon nyert értesülést. Összeköttetésben állott földijével, Frangepán Gergely kalocsai érsekkel, kinek művét is ajánlotta, Beriszló Péter kalocsai kanonokkal és Bánffy Bernát bácsi főesperessel. Meghalt 1527. jún. Raguzában.
Munkái:
1. De Turcarum origine, moribus origine, moribus & rebus gestis commentarius. Florentiae, 1590.
2. Comentariorum de rebus quae temporibus eius in illa Europae parte, quam Pannonii & Turci earumq. finitimi incolunt, gestae sunt libri undecim. Francofurti, 1603. (2. kiadása: Schwandtner János György, Scriptores Rerum Hungaricarum II. köt. 107-381. l.; 3. kiadása: Raguzában 1784-ben jelent meg 8-rét két kötetben, a szerző életrajzi adataival a kiadótól).
Czvittinger, Specimen 392. l.
Horányi, Memoria III. 456. l.
Uj M. Múzeum 1860. II. 30. l. (Podhradczky József).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 411. l. (Ballagi Aladár).
Vajda György, Tubero Lajos történetíró. Bpest, 1909.