jogi doktor, udvari tanácsos, nyug. evang. főegyházi tanácsos, T. Frigyes városi tanácsos és Barbenius Katalin fia, Tr. Emil országgyűlési képviselő testvérbátyja, szül. 1833. márcz. 3. Brassóban; néhány hét mulva anyja, 1839. pedig apja is meghalt; nevelését Giesel János György ev. lelkész vezette; szülővárosában és 1846-tól Nagy-Szebenben tanult 1851-ig; azután az ottani jogakadémiát látogatta. 1855. decz. 15. a nagyváradi cs. kir. helytartósági osztálynál lépett hivatalba, hol 1856. júl. 17. fogalmazógyakornok, szept. 20. ideiglenes, 1857. jan. 25. végleges szolgabirói aktuárius lett; febr. 27. azonban lemondott hivataláról és bátyjánál ügyvédi gyakorlatot folytatott. Ugyanazon évben jogi doktori oklevelet szerzett. 1860 őszétől 1861 márcziusig a brassói evang. konsistorium aktuáriusa is volt. 1861-ben a városi tanács titkárának neveztetett ki. Mint képviselő részt vett a kolozsvári és budapesti 1863-66-ig országgyűléseken. 1866. a községtanács aktuáriusának neveztetett ki, mely tisztét 1872. szept. 15. történt brassói városi és kerületi főjegyzővé történt kineveztetéséig viselte. 1874. aug. 22. brassói ideigl. városi tanácsossá választatott. 1876. márcz. 11. a cs. kir. evang. főegyháztanácsba világi valóságos tanácsossá kineveztetvén, Bécsbe költözött. 1896. máj. 26. udvari tanácsosi czímet nyert és 1901. szept. 17. saját kérelmére nyugalomba helyeztetett és Brassóba költözött. A Ferencz József rend nagykeresztese és a vaskorona-rend vitéze volt. Meghalt 1903. febr. 20. Brassóban.
Sok czikket írt a brassói hirlapokba.
Munkái:
1. Gutachten, betreffend den Gesetz-Entwurf über die Errichtung und Organisation eines Obersten Gerichtshofes für Siebenbürgen. Kronstadt, (1863).
2. Protokollar-Erklärung der Stadt-Communität von Kronstadt über das provisorische Regulativ für die Wahl der Vertretungskörper, der Stuhls-, Distrikts- und Gemeinde-Beamten auf dem Königs-Boden. U. ott, 1869.
3. Zur Geschichte des öffentlichen Lebens in Siebenbürgen von 1791 bis 1848. Aus dem Ungarischen des Freiherrn Sigmund Kemény. U. ott, (1871. Különny. a Kronstädter Zeitungból).
4. Zur Rechslage des ehemaligen Törzburger Dominiums ... U. ott, 1871. (Magyarul is megjelent Békessi M. által ford.).
5. Kronstädter Zustände zur zeit der Herrschaft Stefan Bathori's in Siebenbürgen (1571-1576). U. ott, 1874. (Különny. a Sächsischer Hausfreundből).
6. Vor zweihundert Jahren. Bilder aus dem Kronstädter Leben. U. ott, 1875. (Különny. a Sächsisher Hausfreundből).
7. Zur Geschichte der Errichtung des Bürger-Krankenhauses in Kronstadt. U. ott, 1875. (Névtelenül).
8. Ein Leichenbegängniss und eine Hochzeitsfeier am siebenbürgischen Fürstenhofe. U. ott, 1876. (Kül. ny. a Siebenb. Hausfrendből).
9. Rechenschaftsbericht des Reichstagsabgeordneten ... im Juli 1878. U. ott.
10. Konrad Schmidt. Ein biogr. Versuch. U. ott, 1884. (Kül. ny. a Sächs. Hausfreundből).
Kiadta Brassóban: Magazin für Geschichte, Literatur und alle Denk- und Merkwürdigkeiten Siebenbürgens, Neue Folge I. u. II. Band. 1859-60; Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. N. F. 1860; M. Marcus Fronius Visitations-Büchlein ... 1868.
Szerkesztette a Kronstädter Zeitungot 1863. jan. 1-től 1867. febr. 20. (megszakításokkal távolléte és betegeskedése következtében); a Sächsisher Hausfreund cz. brassói naptárt 1860-tól 1884-ig.
Századok 1870. 528., 529., 1874. 144., 148., 1875. 559., 581. l. (Munkáinak ismertetése).
Trausch, Schrifteller-Lexikon III. 421., IV. 481., 556. l.
Petrik Bibliogr. I. 840., II. 79., 80., 639. l.
Budapesti Hirlap 1903. 51. sz. és gyászjelentés.