Kezdőlap

Tőttösy Béla (zepethneki),

műegyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, szül. 1854. aug. 5. Billéden (Torontálm.); főiskolai tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte. 1878. mint hadnagy részt vett a boszniai hadjáratban és ott a legfelsőbb elismerési érmet a katonai érdemkereszt szalagjával és a hadi érmet nyerte. 1882-89. a kir. József-műegyetemen mint a mathematikának, majd mint az ábrázoló geometriának magántanára és repetitora működött. 1889. nov. 19. u. ott az ábrázoló geometria rendkívüli tanárának, 1893. jún. 9. pedig rendes tanárnak neveztetett ki. 1899. máj. 5. a m. tudom. Akadémiai levelező tagjává választotta.

Czikkeket írt a Math. Annalen (1882), Math. és Term. Értesítő (1882-83., 1898), Math. u. Naturwissenschaftlichen Berichte aus Ungarn (1882), Zeitschrift für math. u. naturwissenschaftl. Unterricht (1888), Math. és Physikai Lapok (1892), Math. Annalen (XIX. k.) cz. folyóiratokba; a Pallas Nagy Lexikona mathematikai részének is munkatársa volt. Készített több modellt az algebrai felületek elméletéhez.

Munkája: Joannis Bolyai de Bolya Appendix spatii absolute veram exhibens. Editio nova. Lipsiae, 1903.

Készítette: Bolyai, Tentamen I. kötetének rajzait; közreműködött Bolyai, Tentamen ... II. kötetének kiadásában. Modellek és eszközök: Egy specziális negyedrendű torzfelület fonalmintája 1882; Schäffer-féle felület modelljének tervezete és szerkesztése 1885. (a modellt magát Balog főreáliskolai tanár készítette); Gömbvonalzó 1896.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 350., XVIII. 730. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.