Törös Tivadar (eredeti neve Marusan),
Marusan Bogdán fia, szamosújvári származású; Kolozsvárt mint másodéves orvosnövendék lépett az Ellenzék szerkesztőségébe. Hirlapírói pályáját Bartha Miklós mellett kezdte; írt sok tárczát, apróságot, politikai és társadami czikkeket. Majd «Kapu» cz. élczlapot is szerkesztett. Később Budapestre került a «Budapest» szerkesztőségébe Brankovics György szerkesztése alatt. Két év után Szegedre került a Szegedi Hiradóhoz és innét Aradra, a hol hosszabb ideig volt az Aradi Közlöny segédszerkesztője Hindy Árpád fel. szerkesztése alatt; itt több regényt írt és megírta az «Örmény» cz. színművét, mely az aradi színházban sikert aratott, és szorgalmas munkatársa volt a Bolond Istóknak, hol az «Afganistán Vártán» cz. rovatot írta. «Egyike a leghivatottabb ujságíróknak» (írja a M. Esti Lap 1895. 266. sz.). Egy időben Torontálmegye levéltárnoka is volt; legutóbb pedig a Budapest segédszerkesztője. Elmebetegsége miatt a budapesti szent János kórházba került, hol hosszas szenvedés után 1895. nov. 19. meghalt.
Czikkei a következő hirlapokban: Képes Családi Lapok (1880-81), Budapest (1994. 42. sz. Brassai bácsi, 78. Tancsics Mihálynál), Szegedi Hiradó (1885. 208. sz. Csiky Gergely «papjai»), Aradi Közlöny (1886. 317. sz. Különféle írók, Színész Pantheon: Németh János, Császár Imre, Boránd Gyula), Arménia (1889. Czecz tábornok), Szolnok-Doboka (1888. 47., 48. sz. Két örmény vártanu az aradi Golgotán: Lázár Vilmos és Kiss Ernő), Ország-Világ (1891. 48. sz. Csíky Gergely), Torontál (1892. 74. sz. Csiky Gergelyről és beszélyek, humorisztikus czikkek) és Nagyvárad (1895. 230. sz. Regény a színházban).
Álneve: Afgánisztán Vártán (a Bolond Istókban).
Nemzet 1890. 87. sz.
Pesti Napló 1895. 319. sz.
Aradi Hiradó 1895. 48. sz.
Budapesti Hirlap 1895. 318. sz.