orvos-sebész-doktor, kir. tanácsos, a bécsi katona-orvosi akadémia (Josephinum) tanára, szül. 1795. Veszprémben, hol atyja Schittensam József szabómester volt; a veszprémi piarista gymnasiumot végezvén, atyja Szombathelyre küldte a philosophiára; honnét hét év mulva Keszthelyre ment, a hol a Georgiconban ipar- és gazdasági leczkéket hallgatott. Innét került mint gazdasági irnok a veszprémi káptalanhoz, azután Kilitibe (Somogym.); az angol és franczia nyelvet is itt tanulta meg. Midőn Kilitiből költeményeket küldött a Hasznos Mulatságokba, megismerkedett a szerkesztővel Kulcsár Istvánnal, ki őt 1820. segédszerkesztőnek hivta Pestre. Kulcsár atyailag fogadta (mondja kilencz kötetre terjedő kézirati költeményeinek bevezetésében) és tanácsára az orvosi pályára lépett; azonban tovább is mint segéd nála dolgozott. Megismerkedett Kazinczy Ferenczczel, Kisfaludy Károlylyal és írói körével. Elvégezvén az orvosi facultás három első évét Pesten, Bécsbe ment, hol minden idejét a tudományoknak szentelte. Azután visszakerült Pestre, hol 1825. megszerezvén az orvosi diplomát, az egyetemi szülő-intézet tanszékénél Birly tanár mellett működött. 1827. jan. kinevezték a bécsi katonaorvosi József Akadémiához a szülészet, közkór-tudomány és orvosi szerek rendes tanárának 1400 pfrt évi fizetéssel és cs. kir. tanácsosi ranggal. 1842-ben tudományos munkásságával magyar nemességet szerzett, és több külföldi (Padua, Nápoly, Berlin, Pétervár, Hamburg) tudós társaság tagságát nyerte. Hosszabb külföldi utazásokat is tett. 1848-ban váratlanul nyugdíjazták. Meghalt 1852-ben Gráczban.
Költeményeket írt az Aurorába (1823-24.) sat., czikkeket a Tudom. Gyűjteménybe (1820., 1823.) s az Orvosi Tárba (1844-45.), a M. Orvos-sebészi Évkönyvbe (1844.) sat. Munkálatait bőven tárgyalja az Egyetemes Philologiai Közlöny (1904.).
Munkái:
1. Sonetjei. Pest, 1821.
2. Dissertatio inauguralis medica sistens diagnosin erysipelatis. U. ott, 1825. Egy táblázattal.
3. De principiis pathologiae generalis libri VI. Vindobonae, 1831. Két kötet.
4. Ver such einer Kritik der wissenschaftlichen Grundlage der Medicin. Wien, 1838-40. Négy kötet.
5. Pathologia et therapia generalis medico-chirurgica, in usum praelectionum publicaru. U. ott, 1843.
Kézirati munkáit, melyek fiánál Töltényi Kálmánnal megvannak, szintén bőven tárgyalja az említett Egy. Philol. Közlönyben Simai Ödön. Nevezetesen több színművet is hagyott hátra, melyek közül némelyeket a vidéki színpadokon elő is adtak.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1827. I. 20.
M. Hirlap 1852. 882. sz.
Oesterr. National-Encyclopaedie von Gräffe und Czikann. Wien, 1826. 378. l.
Reform 1875. 40. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 721. l.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1904. 471-477. l. (T. pályája és hátrahagyott iratai).