kegyes tanító-rendi áldozópap és főgymnasiumi tanár, szül. 1859. aug. 31. Kis-Kun-Szent-Miklóson (Pestm.); a gymnasium I-VI. osztályát Szegeden járta, midőn 1875. szept. 8. Váczon a piaristák közé lépett. A noviciátus után Kecskeméten folytatta tanulmányait. Az érettségi vizsgálat megszerzése után Nyitrán hallgatta a theologiát. 1880. Váczra helyezték tanárnak; honnét két év mulva Budapestre került az egyetemre, hol tanári oklevelet szerzett. 1882. szept. 21. szentelték pappá. 1884 óta a veszprémi főgymnasium tanára. A kath. legényegyesületek alkotásában és szervezésében szerzett érdemeiért Hornyik Károly báró veszprémi püspök a kath. legényegyesületek főfelügyelőjévé és szentszéki tanácsosává nevezte ki.
Irodalmi működését a Veszprémi Közlönyben kezdette, melynek 1887-1892-ig szerkesztője is volt. 1903-ban megindította a veszprémi egyházmegyei legényegyesületek Évkönyvét, a melyben több czikke jelent meg (1903-1904); felolvasásai közül nevezetesebbek: A régi magyarok eljegyzési s lakodalmi szokásai, A XVII. sz. magyar kulturképek, A magyar konyha a XVII. sz.-ban, A régi magyar nő öltözete.
Munkái:
1. A veszprémi r. k. főgymnasium története (1711-1895). Veszprém, 1895. (Különny. az Értesítőből).
2. Húshagyó kedden. Bohózat, németből átdolgozva. (A legényegyesületek Évkönyve és Legényegyesületi Színműtár 2. U. ott, 1905.).
3. Apróhirdetés. U. ott, 1907. 4.
Varázsvessző, vígjáték. (U. ott, 1908.).
4. Jön az üstökös. (U. ott, 1910.).
M. Könyvészet 1905.
A magyar kegyestanítórend Névtára. Bpest, 1909. és Német Károly piarista tanár szives közlése. (Rulla).