Tököly (Popovics) Száva (kevermesi és vizesi),
jogi doktor, kis tanácsos, illir kanczelláriai titkár, T. Jován (János), (kinek atyja Popovics 1706. I. József királytól magyar nemességre emeltetett és a kihalt Tököly család nevét vette fel) és Nenadovich görög metropolita leányának fia, szül. 1761. aug. 17. Aradon; az algymnasiumot szülőföldén, a felső osztályokat Budán, a jogot Pesten végezte és doktorrá avatták. Tanulmányainak végezte után utazott Oroszországban; azután visszatért Magyarországba és állami szolgálatba lépett. 1792-ben Csanádmegye megválasztotta országgyűlési képviselőnek, majd az illir kanczellária titkára lett. Felvilágosult derék hazafi volt, ki hitsorsainak és általában a szerb nemzetiségnek javára és előmozdítására nagyszerű alapítványt tett, 1838-ban Pesten a Tököly-intézetet (melynek növendékei a pesti egyetemen tanulnak) és a szerb «Maticát»; a bécsi katonait akadémiának 100 ezer frtot hagyott; könyvtárát pedig a szerb «Maticá»-nak hagyta. Meghalt 1842. szept. 21. Nejétől Bezzegh Amáliától született Péter fiában 1844-ben a család kihalt.
Munkái:
1. Dissertatio juridica de causa et fine civitatis, una cum Positionibus ex universa juris-prudentia, quas in universitate pestiensi publicae disquisitioni submittit 26. Maii 1786. Pestini, rézmetszettel.
2. Sermo quam... qua deputatus ad nationalem illyricum congressum, in sessione Temesvarini 9. Sept. 1790. idiomate nationale fecit; in lingvam latinam traductus. U. ott, 1791.
3. Positiones intuitu instituti pro conditione serbica iuventutis Aradini erigendi communitati Aradinensi dedicatae. Budae, 1798.
4. Erweis, dass die Walachen nicht römischer Abkunft sind, und diesz nicht aus ihrer italienisch-slavischen Sprache folgt. Von K. Rath. v.*** Halle, 1823. (újabb kiadása: Mit mehreren Gründen vermehrt und in die walachische. Sprache übersetzt von S. T. Ofen. 1827. Német és román nyelven).
Arczképe: olajfestés Ecsedi S.-tól, a debreczeni ref. főiskola könyvtárában.
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 289. l.
Vasárnapi Ujság 1872. 5. sz. arczk.
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888. 551. l.
Milicserics, Pomenik 70. l.
Petrik Bibliogr. I. és III. k.