a főrendiház elnöke, volt belügyminiszter, szül. 1832. máj. 28. Szecsányban (Temesm.) szerény sorsú köznemes családból; iskoláit Aradon, Temesvárt és Nagyváradon végezte, azután Pozsonyba ment a jogi tanfolyamra. Ezt 1848. elvégezvén, Nyitramegye tb. aljegyzője lett. Az 1848-at követő politikai helyzet leszorította a közügyek teréről, de már 1861. a nemzeti élet új föllendülésével mint Nyitravármegye központi képviselője résztvett az országgyűlésen, hol a felirati párthoz csatlakozott. Az 1861-79-ig hat országgyűlésen (egynek kivételével) ugyanazt a kerületet képviselte. Az 1865. országgyűlésnek jegyzője s a Deák politikájának egyik legerősebb híve és szószólója volt. 1867. miniszteri tanácsos lett a belügyminiszteriumban, majd államtitkár. 1871. február 15. kineveztetett belügyminiszterré; ezen állást 1873. márcz. 15-ig töltötte be; ekkor kapta a v. b. t. tanácsosi méltóságot. 1879. okt. a bécsi közös államszámvevőszék elnökévé neveztetett ki s e hivatalát 1895-ig viselte, midőn nyugalmaztatván, a főrendiház tagjává, 1896. nov. 22. pedig ugyanannak elnökévé neveztetett ki. Birta a Lipót-rend nagykeresztjét és a német császártól a I. oszt. vörös sasrendet. Meghalt 1898. jún. 14. Nyitra-Ivánkán.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Külön is megjelentek:
1. Beszéde. Pest, 1861. (gr. Széchenyi Béla beszédével.)
2. Rede ... gehalten in der Sitzung des Algeordnetenhauses am 23. Juni 1869. U. ott, 1869.
Ország Tükre 1862. 13. sz. arczk. (Marastoni).
Vasárnapi Ujság 1866. 19. sz., 1896. 50. sz. arczk., 1898. 251. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyve. Pest, 1866. 406. l. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 12. sz. arczk., 1871. 9. sz. arczk.
Országgyűlési Arczképcsarnok. Pest, 1867. arczk.
Hazánk és a Külföld 1871. 8. sz. arczk.
Pesti Napló 1871. 36. sz.
Petrik Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 295., XVIII. 719., Pótkötet 1904. 744. l.
Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 172. l.
Magyarország Vármegyéi. Nyitravármegye. Bpest, 1899. arczk.