kir. tanácsos, Pestmegye kir. tanfelügyelője, szül. 1842. máj. 27. Mező-Sason (Biharm.), hol atyja Tóth András néptanító volt; a debreczeni ref. főiskolában tanult és jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1860-tól 1876-ig a Pejacsevichek, Zichy grófok s Ürményiek családjában foglalt el nevelői állást. Alig fél évig tartó sopronmegyei segéd-tanfelügyelői szereplése után 1877. febr. 10. foglalta el a pestmegyei tanfelügyelői állást. Hivatalos teendőin kívül tevékeny részt vett a tanügy társadalmi mozgalmaiban is. Az országos tanítói árvaházi egyesületnek megalakítása után csakhamar elnöke lett. Kerületében segélyegyesületet alkotott. Az országos tanítógyűléseken azok kezdete óta részt vett. 13 tanítóegylet választotta meg tiszteleti tagnak. Kis-Pesten egy utczát nevéről neveztek el. A kormány, hogy szép és nagyfontosságú tervét, a főváros környékének megmagyarosítását elősegítse, nagy költséggel 45 állami iskolát s 14 kisdedóvó-intézetet állított fel; Pestmegye hatósága előterjesztésére 1879 óta évenkint 300, majd 400 frt jutalmat ad a magyar nyelv tanításában érdemeket szerzett tanítók javára. Az iskoláztatás sikerét szépen feltüntette a székes-fejérvári orsz. kiállításra készített s díszoklevéllel kitüntetett Pestmegye 1878. évi tanügyi viszonyait feltüntető térképe, úgyszintén másik e nemű s a budapesti orsz. kiállításon nagy éremmel jutalmazott, tankerülete iskoláztatását feltüntető statisztikai térképe, mely tíz táblázatban mutatja a tankötelesek iskolázását általában, nemzetiségek és felekezetek szerint, az 1868. évet az 1884. évben elért eredményekkel összehasonlítva. Ezen munkálatokat az orsz. tanszermúzeumnak adományozta. Vármegyéje tanügyi állapotairól szakavatott jelentéseket szokott kiadni. Az Eötvös-alapnak ő a felügyelője s a Mária Dorothea-egyesületnek alelnöke. Jelenleg nyugalomban él Budapesten. 1902. jún. 12. Pestmegye törvényhatósága negyedszázados tanfelügyelői jubileumát ünnepelte a megye székháza dísztermében; mely alkalommal a pestmegyei ált. tanítóegyesület 8000 koronát adott át, mint a tanító árvaházban létesítendő Tóth József alapítványt és az egyesület dísztagjának választotta.
Paedagogiai czikkeket írt a Néptanítók Lapjába és a M. Tanügybe (1883.)
Munkái:
1. Pest-Pilis-Solt vármegye népiskolai tanügyi állapotának összesített kimutatása az 1876. évről. Bpest, 1877.
2. A magyarországi tanítók árvaháza. U. ott, 1883.
3. Népoktatási törvények és rendeletek tára. U. ott, 1884.
Ezenkívül Gőőz József és Póra Ferencz társaságában M. Olvasókönyvet adott ki a polgári iskolák számára, mely több kiadást ért.
Paedagogiai Plutarch I. 1886. 29. l. arczk. (György Aladár).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 290. l.
M. Könyvészet 1901-1903.
Vasárnapi Ujság 1902. 25. sz.