kereskedelmi akadémiai tanár, szül. 1833. febr. 6. Szent-Péteren (Komáromm.), hol atyja, Tóth Pál ref. lelkész 1836. elhalálozott. T. hat gymnasiumi osztályt végzett; miután fájós szemei miatt tanulmányait folytatni nem tudta, nevelő nagyatyja, Tóth Sámuel pedig még 1846. meghalt, özvegy anyja Komáromba adta szappanos mesterséget tanulni, mely iparágban Bécsben több évig volt segéd; 1854. mint közlegény a 32. gyalogezredbe soroztatta magát, hol rövid idő alatt őrmester lett. Ekkor katonai tanulmányait folytatva, 1859. febr. 28. hadnagygyá nevezték ki. Részt vett a solferinói ütközetben, midőn sulyosan megsebesülvén, Bécsbe vitték, hol 40 napig feküdt. Később Felső-Gellérre (Komáromm.) édes anyjához ment, hol egy évig hordta felkötve sebesült karját. Teljesen felépülvén, ismét bevonult ezredéhez, melylyel 1863. Brünnben tartózkodott, hol a polytechnikumon a fogyasztási adó körüli eljárás tanulmányozására nyitott tanfolyamot hallgatta és 1864. márcz. 2. vizsgázott. Triesztben az áruisme- és vámügyi eljárás tanfolyamát hallgatta és 1864. aug. 19. ebből is vizsgázott. 1864 végén főhadnagy lett, 1866-67-ben Triesztben az Instituto superiore di commerciot látogatta, melynek végeztével minden tantárgyból kitünő eredményt mutatott fel. 1867. okt. 1. lett a pesti kereskedelmi akadémia számtani tanára; a hadseregből azon év okt. 14. bocsáttatott el véglegesen. 1875. márcz. 5. a reáltárgyi tanárvizsgáló bizottság a kereskedelmi könyvviteltan és a kereskedelmi és politikai számtan tanítására képesítette. Gégebaja következtében 1883. febr. 9. meghalt Budapesten.
Nagyobb tanulmánya: Kölcsönök és évjáradékkal törlesztendő értékpapirok százalékának kiszámítása példákkal megvilágosítva (a kereskedelmi akadémia 1871. Jelentésében).
Munkája: Kereskedelmi számtan. Kereskedelmi középtanodák számára s magántanulmányozásra, különös tekintettel a budapesti kereskedelmi akadémia tantervére. II. rész. Arany-, ezüst- és éremszámítás. Bpest, 1880. (I. rész nem jelent meg).
Kiszlingstein Könyvészete.
Bricht Lipót, A budapesti Kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 134. l. és gyászjelentés.