földbirtokos, költő, szül. 1824. nov. 30. Petriben (Szabolcsm.), hol atyja ref. vallású gazdatiszt volt, aki fiát jogi pályára szánta. Sajátos nézeteihez képest majdnem minden osztályt másutt járatott vele: Debreczenben, Nagy-Károlyban, Sátoralja-Ujhelyen, Nagyváradon, Szatmárt és Kassán; a jogot Egerben végezte. 1846. Pesten ügyvédi vizsgálatot tett; de lelke már régebben is inkább a szépirodalomhoz vonta. 1847. Borsod vármegye tiszteletbeli ügyészévé választotta. Itt érte a szabadságharcz, melynek küzdelmeiben 1849. jan. végeig szolgált a borsodi önkéntes honvéd-zászlóaljban, míg a kassai táborozás alkalmával lábai megfagytak s később csak tábori küldetésekben tehetett szolgálatot. Világos után lappangott s bujdosásában Vattára vetődött, hol decz. 25. nőül vette Okolicsányi Krisztinát. Azóta a nejével kapott kis birtokon élt. Verseivel a szabadságharcz éveiben tünt fel, majd egyike lett az 50-es évek kedveltebb és termékenyebb lyrikusainak. 1862. után a fővárostól távol, gazdasága bajaival elfoglalva, elégedetlenül senyvedt tehetsége, csak akkor újultak fel ismét irodalmi összeköttetései, mikor a Petőfi-Társaság alakulása után őt is tagjául választotta. Meghalt 1885. június 5-én Vattán (Borsodm.).
Közreműködött a következő szépirodalmi vállalatokban költeményeivel: Pesti Divatlap (1846-48), Életképek (1848), M. Emléklapot (1850), M. Irók Füzetei (1850), Pesti Röpívek (1850), Csokonai Lapok (1850), Hölgyfutár (1850-63), Losonczi Phőnix (1851), M. Thalia (1853), Müller és Vas Gereben Nagy-Naptárai (1853-54), Délibáb (1853), Vasárnapi Ujság (1854-61., 1867), Divatcsarnok (1855-59), Fáncsy-Album (1855), Nővilág (1857), Erdélyi Múzeum (1857), Szépirodalmi Album (1858), Remény (1859), Szigeti Album (1860), Arany Koszorúja (1860), Részvét Könyve (1863), Fővárosi Lapok (1864-től), Képes Világ (1866-69), Otthon (II. 1875), Petőfi-Társaság Lapja (1877-78), M. Bazár (60-as, 70-es, 80-as évek), Koszorú (1879-81), Gondűző (1880), sat.
Munkái:
1. Zengő bokor. Pest, 1853. Két kötet, arczk. (nyomt. kőny. Walzel A. F. Ezen munkáját T. az 1853. febr. 1. kelt eredeti szerződés szerint eladta Müller Gyula kiadónak száz pfrtért).
2. Ujabb költeményei. Pest, 1855. (Ism. Budapesti Hirlap 751., 753. Gyulai Pál).
3. Angyal Bandi. Költői beszély 6 énekben. U. ott, 1856.
4. Harangvirágok. U. ott, 1862.
5. A Bokor Erzsi története. Elbeszélés. Két képpel. Bpest, év n. (Jó könyvek a magyar nép számára 32).
6. Két kis libapásztor. Elbeszélés 3 fejezetben. Az elhunyt jeles költő utolsó műve 2 képpel. U. ott, év n. (Jó könyvek 39).
Levelei 1838-39-ből (Miskolczi Közlöny 1887. 71. sz.).
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 95. l.
Arczkép-Album. Pest, 1855. 25., kőny. arczk. (rajz. Barabás).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 354. l.
Családi Kör 1862. 18. sz. kőny. arczk. (Marastonitól).
Moenich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 566. l.
1885. Vasárnapi Ujság 24., 25. sz. arczk., Szabadság (Nagyvárad) 129. sz., Egyetértés 154., P. Napló 154., Borsodm. Lapok 46., P. Hirlap 155. sz. (Önéletrajza), Függetlenség 155. sz. M. Salon III. 384. l. arczk.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 289. l.
Magyarország Vármegyéi. Szabolcs vármegye. Bpest, év n. 221. l. és önéletrajzi adatok.