orvosdoktor, Pest város igazgató-főorvosa, szül. 1804. jún. 29. Váczon; középiskolai tanulmányainak végeztével Budára s innét Pestre jött felsőbb tanulmányokat hallgatni; a pesti egyetemen beiratkozott az orvosi tanfolyamra s 1829. orvosdoktorrá avatták. Beutazta a külföld nevezetesebb egyetemeit, Franczia-, és Németországon kívül Hollandia, Belgium, Svájcz és Olaszország legnagyobb részét. A műegyetemek, kórházak, gyógy- és egyéb intézetek belszerkezetét vizsgálta különösen. Hazatérte után 1830. az egyetem orvosi karánál tanársegédnek választották meg. 1832. Tolnamegye fő- és a szegzárdi «Ferencz-kórház» igazgató-főorvosának választották. Itt működött 1848. május végeig; ekkor a magyar miniszteriumhoz egészségügyi tanácsossá neveztetett ki; Oláh- és Moldvaországba küldetett az akkor ott dühöngött cholera- és marhavész-járvány s a Tiszamentén uralgó hagymáz-járvány észlelésére és a szükséges intézkedések megtétele végett. 1850. jan. Esztergom megye tiszti főorvosa lett és aug. 20. a volt cs. helytartósághoz az országos egészségügyek országos vezetőjének s ugyanazon év szept. 30. Pest város rendes főorvosának, 1861-ben pedig közkórházi igazgató-főorvosnak neveztetett. ki. Meghalt 1871. augusztus 19. Pesten.
Czikkei a Szinnyei Repertóriuma III. kötetében felsorolvák.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica sistens quaedam de febre nervosa. Von C. Krenmüller. Pestini, 1829.
2. A fogakról, különösen a hasznos házi emlős állatokat tekintve, azoknak életkorok megismerése végett ... Írta Krenmüller Károly. 12 kőre metszett és két mutató táblával. U. ott, 1831. (Németül. U. ott, 1831).
3. Rövid utmutatás a törvényszéki orvosnak. Írta Krenmüller K. Szegszárd, 1844.
4. Utasítás a védhimlő oltonyozásáról. U. ott, 1845.
5. Tolnamegye orvosi hely népirata. 1846.
6. Bábászati Kalauz. Kézikönyv falusi bábák számára. 37 kőrajzzal 4 táblán. Szegszárd, 1846. (2. bőv. kiadás. Pest, 1852., 3. jav. kiadás. U. ott, 1856. Németül. 2. kiadás. Pest, 1852. Több nyelvre is lefordíttatott).
7. Terhességi Naptár ... Pest, 1852. (Németül. U. ott, 1852.).
8. Statistische Bemerkungen aus dem Sanitäts-Berichte für die Stadt Pest vom Jahre 1852. Pest, 1853.
9. Medicinische Topographie der Stadt Pest, mit besond. Beziehung auf die meteorologisch-sanitätischen Verhältnisse des Jahres 1853. U. ott, 1854.
10. Adalékok az 1854-55-ben Pest város és környékében dühöngött cholera járvány statisztikájához. U. ott, 1856. (Kül. ny. a Budapesti Hirlapból. Németül: a Pest-Ofner-Zeitungból).
11. A népesség mozgalmának kimutatása Budapesten 1854-ben és 55-ben ... U. ott, 1857. (Németül. U. ott, 1857).
12. A közegészség állapota Pest ... városában 1858. évben. U. ott, 1859. Grafikai táblával.
13. Adatok az élet- és halálozási viszonyok statisztikájához Pest városában, különös tekintettel az itt 1831. 1854/5. és 1866-ban uralgott cholera-járványokra. U. ott, 1868. 3. táblázattal és 3 grafikai táblarajzzal. (Különny. a m. tud. Akadémia Stat. és nemz. gazd. Közleményei 1867. IV. kötetéből).
14. Orvosi statistika. A közgazdasági minister által szervezett statistikai tanfolyamban előadták Dr. T. K. és Dr. Niedermann Gyula. U. ott, 1869. (Statistikai előadások XI.).
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 290. l.
Hazánk és a Külföld 1865. 14. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 20. sz. arczk.
Képes Világ 1868. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Karcsú, Vácz története. Vácz, 1888. IX. 301. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 267. l.
Kóssa Gyula, Állatorvosi Könyvészet. Bpest, 1904. 259. l. és gyászjelentés.