kath. plébános, szül. 1846. máj. 5. Dusnokon (Pestm.), hol atyja kántortanító volt, kinek halála után négy éves korában anyjával Szabadkára költözött és itt, majd Baján és Pécsett tanulását befejezvén a kalocsai papnevelő intézetbe lépett és 1866. szept. 6. pappá szenteltetett; segédlelkésznek 1868. Csonoplára, 1870. Katymárra (Bácsm.) ment. 1871-ben érseke Szabadkára küldte. 1878. honvédtartalékok volt. A bács-bodrog-megyei történeti-társulat 1882. megalakulván, választmányi tagjává választotta. 1883. neveztetett ki Gákovára (Bácsm.) plébánosnak; 1887. ugyancsak Katymárra, hol 1889. egyházkerületi jegyző, 1893. alesperes lett és 1901. ápr. 13. meghalt.
Czikkeket írt a M. Államba, Bácskába, Szabadkába, Bácskai Ellenőrbe, a Szabadkai Ellenőrbe, Bácskai Ellenőrbe és a Bács-Bodrogvármegye Évkönyvébe (1887. A hegyesi csata 1849-ben).
Munkája: A szabadkai róm. kath. plébánia története. Szabadka, 1883.
Álneve és jegyei: Flórián Mátyás, ¤, ***.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schematismus dioec. Cleri Colocensis et Bácsiensis 1901. 157., 1902. 175. l. és önéletrajzi adatok.