Kezdőlap

Torkos Sándor,

a soproni kir. váltótörvényszéknél iktató, a soproni ág. hitv. ev. főtanodában rendkívüli jogtanár; a m. tudom. Akadémiának 1861. decz. 20-től levelező tagja. Meghalt 1865. júl. 5. Sopronban 32-dik évében.

Czikkei: a Magyar Nyelvészetben I., II. A göcseji nyelvjárás, Kellgrén «Grundzüge der finnischen Sprachen» cz. művének ismertetése, 1859. Egy göcseji mysterium, A hanghasonítás a magyar helyesírásban, 1860. «A regélés» Zala megyében, Még néhány szó a regélésről, Zalai helynevek, 1861. A hellen nyelv nyomai a magyarban, könyvismertetés, Jegyzetek a vég-y-ról); az Új. M. Múzeumban (1858. Az új hellen népköltészet); a Hölgyfutárban (1861. 152-156. sz. Az anyanyelv, nyelvészeti elmefuttatások); az Országban (1863. 9-11. sz. A macaronismus a magyar irodalomban); a Pesti Naplóban (1863. 92-94. sz. Nyelvtudomány és őstörténelem, bevezetése kivonatilag, 180. sz. Magyar és finn nyelvsajátságok).

Munkája: A magyar személyszók viszonyítása. Székfoglaló 1862. máj. 13. Pest, 1861-62. (M. Akadémia Értesítője. Nyelv- és széptud. oszt. II. 227-245. l.)

M. Akadémia Almanachja 1863-64. és gyászjelentés.