főgymnasiumi tanár, szül. 1859. nov. 28. Szegváron (Csongrádm.); 1881-ben tett tanári vizsgát a bölcseletből és a magyar nyelvből; egy évig helyettes, 26 éve a szabadkai városi magyar főgymnasium rendes tanára. Tanítja egyszersmind a helybeli felső kereskedelmi iskolában, melynek igazgatója, a magyar nyelvet.
Czikkei a szabadkai főgymnasium Értesítőjében (1884. Vitkovics Mihály élete és munkái, 1885. Vörösmarty «Zalán futása» mese és szerkezet szempontjából, 1887. Arany János «Török Bálint» cz. költeményének forrásai, ism. Irodalomtörténeti Közlemények 1900. 146. l., 1896. Az V. osztály poetikai anyaga); a Nemzetben (1885. 213., 214. sz. Berzsenyi költészete és Mathisson); az Orsz. Tanáregylet Közlönyében (1885. A magyar nyelvtudomány a gymnasiumban és az érettségi vizsgálaton, 1887., 1907. Mikes Kelemen); a M. Paedagogiában (1894. Költői olvasmányok fejtegetése a gymnasium V. osztályában, 1896. Kölcsey paedagogiai nézetei).
Munkái:
1. Szemelvények a magyar epikusokból és történetírókból. A gymnasium V. oszt. számára. Bpest, 1893. (Jeles Irók Iskolai Tárai LXXXII.).
2. Költői olvasmányok. Románczok, balladák és lyrai költemények. Elméleti bevezetéssel, rendszeres verstannal és magyarázatokkal. Gymnasiumi használatra. U. ott, 1897. (Loós Istvánnal. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1898.).
3. Zágoni Mikes Kelemes élete. U. ott, 1897. (Loós Istvánnal. Bő repertóriummal. Újra Szabadka, 1906. Ism. M. Paedagogia 1898., M. Kritika 11. sz., Irodalomtörténeti Közlemények 1904. 302., 439. l.).
4. Kisfaludy Sándor. Szemelvények Himfy szerelmeiből és a Regékből. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta. Szeged, 1903. (Segédkönyvek a magyar irodalmi oktatáshoz 8.)
5. Szemelvények a magyar klasszikus iskola költőiből. Görögpótló tankönyv a gymnasium VI. oszt. számára. Bpest, 1904. (Jeles Irók Iskolai Tára LXXXVII.).
M. Könyvészet 1902., 1904., 1906.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 169. l.
A szabadkai városi magyar főgymnasium Értesitője 1909. 13. l.