bölcseleti és theologiai doktor, egyetemi tanár és esztergomi kanonok; 1768. a budai Széchenyi-papnevelőben hallgatta a bölcseletet. Miután elvégezte a theologiát és felszenteltetett, tanulmányi felügyelőnek neveztetett ki a budai seminariumba. 1775. aligazgató lett a Pazmaneumban; de már 1776. Rómába küldték azzal a megbizatással, hogy itt a szertartásokat tanulmányozza. Midőn 1784. visszatért hazájába, a pesti egyetem, majd a pozsonyi papnevelőbe a szertartástan tanárává neveztetett ki. 1787. jan. 16. pozsonyi, 1801. nov. 23. nevezett papnevelő kormányzója lett. Két hónapi betegeskedés után 1802. nov. 21. meghalt Nagyszombatban.
Munkái:
1. Institutiones de sacris christianorum ritibus. Posonii, 1785., 1788. Két kötet.
2. Analysis repraesentationis l. C(omit.) G(ömöriensis) circa libertatem preli. Budae, 1796.
M. Hirmondó 1785. 20. sz.
Allg. Literatur Zeitung. Jena, 1785. 89. sz.
Zeitschrift von und für Ungern (Schedius) 1802. II. 355. l.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi Írók Csarnoka, Nagyszombat 1893. 527. l.
Kollányi Ferencz. Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 409. l.