okleveles mérnök, ref. főgymnasiumi tiszt. tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1824. máj. 1. Duna-Földváron, hol atyja (Theodorovits) boltoskereskedő volt. Családi nevét még ifjú korában megmagyarosította Pesten mérnöki tanfolyamot végzett és egyideig a fővárosban élt. 1853. a nagy-kőrösi ref. egyháztanács a görög kel. vallású férfiút a mennyiségtani tanszékre választotta tanárnak és gondnoka is lett az itteni görög fiókegyháznak. Tagja volt annak a híres tanári körnek, mely a szabadságharcz után Nagy-Kőrösön gyűlt össze: Arany János, Salamon Ferenc, Mentovich Ferencz, Szilágyi Sándor, Szász Károly tartoztak e körbe. Egy év mulva azonban, midőn anyai nagybátyja, a lengyel születésű Baranovszky Miklós, kinek Hamburgban és Bécsben műkincsekkel gazdag palotái voltak, nagy vagyonát T. anyjára, illetve örököseire hagyta, T. 1854 őszén Nagy-Kőröstől búcsút vett, megtartva tiszteleti tanári czímét. Ezután a fővárosban vagy gombai birtokán élt. Az irodalomnak és művészeteknek bőkezű pártfogója volt; jutalmakat tűzött ki történelmi drámákra, támogatott irodalmi vállalatokat, készíttetett szobrokat. Bőkezűsége tette lehetővé, hogy a Kisfaludy-Társaság kiadhatta Shakespeare összes műveit magyarul. Áldozatkészségeért a m. tudom. Akadémia 1858. decz. 15. lev. tagul választotta; a Kisfaludy-Társaság pedig (melynek 10,000 koronával alapító tagja volt) arczképét megfestette terme számára. A m. tudom. Akadémiának tízezer forintot hagyott mathematikai művek díjazására. A belvederi Apolló szobra érczmását a M. n. Múzeumnak hagyta, mely a Múzeum parkját diszíti. Meghalt 1894. okt. 8. Budapesten.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1855.), a M. Sajtóban (1856. 186. sz. Splényi Henrik báró és a székesfejérvári állandó színház ügye, 1857. 26. Viszhang Fáy András indítványára, 1861. 201. könyvism.). az Akadémiai Értesítőben (Math. és Természettudom. Közl. 1860. A gabona-, különösen a víz- és gőzmalmokról. Székfoglaló), a Falusi Gazdában (1860. 3., 6., 7. sz.), a Nemzetben (1886. 211. sz. Emlékezés Vörösmartyra, kivonat naplómból); levele (Irodalomtört. Közlem. 1903.), levele Arany Jánoshoz a Shakespeare fordítás ügyében (Shakespeare-Tár 1908.).
Munkái:
1. Emlékkönyv a magyar irodalomból. Pest, 1852.
2. Elemi mennyiségtan. U. ott, 1854. (Ism. Pesti Napló 169. sz.).
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Barabás, nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben (az 50-es évek végén).
Danielik, M. Írók II. 433. l.
Hölgyfutár 1857. 7. sz.
Vasárnapi Ujság 1857. 3. sz., 1894. 41., 42. sz. arczk.
Az én Albumom. Szerk. Sárosy Gyula. Pest, 1857. kőny. arczk.
Pester Lloyd 1858. 19. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXIX. 1896. (Vadnai).
1894: Akadémiai Értesítő 718. l., Nemzet 280., Fővárosi Lapok 281.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 251. l.
Ádám Gerson, Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös, 1904. 263. l.