főgymnasiumi tanár, szül. 1827. máj. 28. Norápon (Veszprémmegye); gymnasiumi tanulmányait Veszprémben, a bölcseletet, mint szent Benedekrendi növendék Győrött végezte; onnét kilépve ez utóbbi helyen jogot hallgatott; de az első évi tanfolyam után Bezerédj Mihály unokája mellé nevelőnek hivatott. Az 1848. mozgalomhoz csatlakozott (a Mednyánszky-féle szabad csapatnak volt rövid ideig tagja); minek következtében Theresienstadtban töltendő három évi fogságra ítéltetett, de kegyelem útján előbb szabadult ki. Azután Pesten, később Szegeden családoknál és intézetekben magánoktatással foglalkozott. 1857-ben az alreáliskolára nyert tanképesítést és aug. 31. a kecskeméti városi reáliskolához választották meg tanárnak. Négy évet töltött Kecskeméten, azután 1861. okt. 11-től az ungvári főgymnasium tanára volt; a honnét 1863. szept. 10. Budára helyezték, előbb II. ker. főreáliskolához, 1873. máj. 6. pedig a II. ker. kath. főgymnasiumhoz, mint a magyar és latin nyelv tanára, ment át saját kívánságára, a hol nyugdíjaztatásáig maradt. Midőn Ungvárról távozott, a város díszpolgárává választotta. Meghalt 1902. április 27. Budapesten.
Első czikke a Márczius Tizenötödikében (1848) jelent meg; írt azután a M. Néplapba (1856-58), a Felvidékbe (1863-65), a Pesti Hirnökbe, Idők Tanujába, a M. Államba (1877. 78. sz), az Ungba, Ungvári Közlönybe, a Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe (1877. sat.), a budapesti II. ker. főgymnasium Értesítőjébe (1881. Széchenyi szelleme, különös tekintettel «Hitel» cz. könyvére), a Közoktatásba (1882-88) sat.
Munkái:
1. Testvériség, honpolgári szózat a magyar haza közérdekében. Pápa, 1848.
2. Terézvárosi esték 1849-50. Első füzet. Kecskemét, 1861.
3. Kárpáti czimbalom. Ungvár, 1866. (Költemények).
4. Tell Vilmos, színmű 5 felv. Irta Schiller Frigyes, ford. ... Pest, 1869.
5. Két nemzeti nóta. Kárpáti czimbalmostól. Bpest, 1873.
6. A hatodik nagy hatalom, vagy a modern sajtó. Lukas József után a magyar viszonyokra alkalmazva. U. ott, 1877.
7. Éva. Madách, Az ember tragédiája cz. drámai költeményben. U. ott, 1877. (Különny. a budai főgymn. Értesítőjéből).
8. Korunk tükre Szatirákban és epigrammokban. U. ott, 1881. (Előbb a humorisztikus lapokban és a M. Államban jelentek meg).
9. Magyar olvasókönyv a népiskolák I-IV. oszt. számára. U. ott, 1881-82. (Váradi Antallal. I. 2. átdolg. k. 1882., 3. k. 1882., 4. k. 1886., 5. k. 1887., 6. 1888., 7. 1890., 8. 1895., II. 2. k. 1886., 3. k. 1887., III. 2. k. 1884., 3. k. 1885., 5. k. 1890., 6. k. 1893., IV. 2. k. 1886. U. ott).
10. Széchenyi szelleme, különös tekintettel Hitel cz. könyvére. U. ott, 1881.
11. Kármán és Tomor-Váradi-féle Olvasókönyvekről, különös tekintettel ez utóbbi hirlapi kritikusaira. U. ott, 1881.
12. Schiller Fr. színművei. Wallenstein, drámai költemény, ford. U. ott, 1888. (Ism. Kath. Szemle).
13. Uj roham a Tomor-Váradi-féle Olvasókönyvek ellen. U. ott, 1895.
14. Fájdalom-Könyve. Emlék szeretteim sírjaira. U. ott, 1898. (Költ.).
15. Lubrich Ágost egyetemi tanár életrajza. U. ott, 1901. (Különny. az Alkotmányból).
Szerkesztette a Közoktatás cz. egyetemes tanügyi közlönyt 1882-88.
Álnevei: Kéthalmi (a M. Néplapban), Agyagvári Agyagos (Ungvári Közlönyben), Romot és Sámson (a M. Államban).
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Hirlap 1898. 95. sz. (Munkálatairól).
1902: Budapesti Hirlap 117. sz. M. Állam 98. sz.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.