Tolnai Lajos (családi nevén Hagymássy),
bölcseleti doktor, a Kisfaludy és Petőfi-társaság tagja, polgáriskolai igazgató-tanár, Hagymássy Sándor községi jegyző és Kolozsváry Julia fia, szül. 1837. január 31-én Györkönyön (Tolnam.); alsó iskoláit Gyönkön, a középsőket Nagy-Kőrösön végezte, hol négy évig volt Arany János tanítványa, kitől sok buzdítást és tanítást nyert. Azután az újonnan fölállított ref. papnevelő-intézetbe került Pestre, Ballagi Mór, Székács József és Török Pál vezetése alá és kitünő sikerrel tette le papi vizsgáit; Török azonban lefoglalta a pesti ref. főgymnasium számára, hol T. a magyar, latin és görög irodalomnak tanára lett. A Kisfaludy-társaság 1866. választotta meg tagjának. 1868-ban Marosvásárhelyre hívták meg lelkésznek, hol «Erdély» cz. szépirodalmi lapjával a főváros figyelmét is maga felé tudta terelni. Majd báró Apor Károly erdélyi főúr segitségével Kemény Zsigmond-társaság néven szépirodalmi kört alakított, melynek későbbi Közlönyét is ő szerkesztette. Híveivel csakhamar meghasonlott és megkezdődött ellenségeskedése, mely harcz teljesen felforgatta lelkületét és erre szüksége volt, hogy igazi szatirikussá legyen. 1878-ban a Petőfi-társaság választotta tagjai sorába. 1879. febr. 13. a kolozsvári egyetemen bölcseleti doktorrá avatták és a budapesti egyetem még azon évben magántanárrá habilitálta. 1884-ben önkényt lemondván lelkészi állásáról, Budapestre költözött vissza. Munkáival temérdek sok ellenséget szerzett magának; ezért érthető, hogy sokáig nem tudott megfelelő álláshoz jutni, mely küzdelmes életét valamivel kényelmesebbé tette volna. Ezen évek alatt bámulatos tevékenységet fejtett ki az irodalom terén czikkeivel, tárczáival; volt idő, mikor egyszerre három regényét közölték a lapok. Végre 1889-ben a főváros szolgálatába jutott, előbb mint óraadó, majd mint rendes s igazgatótanár a IX. kerületi polgári iskolánál. Sokféle próbálkozása közül, melylyel új irányt akart törni irodalmunkban, kiváló nevezetességű «Irodalom» cz. kritikai hetilapja (1887), melyet saját költségén adott ki és jórészt maga írta. Meghalt 1902. márcz. 19. Budapesten.
Költeményei, czikkei, rajzai, elbeszélései a következő hirlapokban, folyóiratokban és albumokban jelentek meg: Hölgyfutár (1860-63); Vasárnapi Ujság (1862-67., 1872., 1874); Szépirodalmi Figyelő (1862. elb.); Képes Világ (1871. költ.); Részvét Könyve (1863. költ.); Császárfürdői Album (1863. költ.); Koszorú (1864-65. elb.); Gombostű (1867); Budapesti Szemle (1878. Tompa Mihály költészete); Koszorú (1879., 1881. költ., rajz, Reviczky Gyula élete); Havi Szemle (1879. rajz); Erdélyi Figyelő (1879. Titkári jelentés a Kemény Zsigmond Társaság 1878. nov. 9. tartott közgyűlésén); Képes Családi Lapok (1884-92. költ., elb., czikkek, regények, 1889. 22. és köv. sz. A hatvanas évek irodalma, 1890. Egy szép hiéna, regény, 1898. 2. és köv. sz. Petőfi a mi szemünkben); Arad és Vidéke (1885., 1888. elb.); Pesti Hirlap (1887-89. rajzok, elb.); Irodalom (1887. 2. sz. Hogy írják meg Arany János életrajzát?); M. Salon (1888. Mit akar Arany János?); P. Napló (1888. Egy magyar festőről: Margitay Tihamér); M. Szemle (1893. 20. sz. Arany János, 1896. 15-29. sz. A magyar világ szónokai); Ország-Világ (1894. rajz).
Munkái:
1. Költeményei. Pest, 1865. (Ism. M. Sajtó 1864. 299. sz.).
2. Beszélyei. U. ott, 1867. Két kötet.
3. Életképek. U. ott, 1867.
4. A nyomorék. Rajzok a falusi életből. U. ott, 1867.
5. Egy becsületes asszony története. Regény. Írta Cherbuliez Viktor. Francziából ford. U. ott, 1868. és 1881. Két kötet.
6. Az urak. Regény. U. ott, 1872. (Előbb a Pesti Naplóban. Ism. Figyelő).
7. Az én ismerőseim. Beszélyek. U. ott, 1872. és 1885.
8. A somvári Fényes Ádám úr. A szerző életrajzával. Bpest, (1874. M. Könyvesház 2.).
9. Tompa Mihály költészete. U. ott, 1878. (Doktori értekezés. Különny. a Budapesti Szemléből. Ism. Petőfi-Társ. Lapja 15. sz.).
10. A falu koronája. Elbeszélés. 2 képpel. U. ott, év n. (Jó Könyvek 8.).
11. A nagy gróf komája. Elbeszélés. 2 képpel. U. ott, év n. (Jó Könyvek 41.).
13. A báróné ténsasszony. Regény. U. ott, 1882. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 233., Nemzet 20., 41. sz., P. Napló 163. sz.).
14. A nemes vér. Regény. U. ott, 1882. (Ism. Főv. Lapok 118., 233., P. Hirlap 130., P. Napló 122., Hon 187., Budapesti Szemle XXXI.).
15. Az oszlopbáró. Regény. U. ott, 1884. (Ism. Élet és Irodalom 31., P. Napló 274. sz., Erdélyi Értesítő, Marosvásárhely 24-26. sz.)
16. A falu urai. U. ott, 1885. (Pallas Könyvtár 1.).
17. A polgármester úr. Regény két kötetben. U. ott, 1885. (Ism. Főv. Lapok 253., Függetlenség 286. sz. Koszorú 1896.).
18. Dániel pap lesz. Regény. U. ott, 1885. (Athenaeum Olvasótára I. 23. Ism. Főv. Lapok 289., Koszorú 1886 l.).
19. A jubilánsok. Regény. U. ott, 1886. (Egyetemes Regénytár I. 6. Ism. P. Napló 334., Nemzet 336. sz., Koszorú 1. sz. 2. kiadás. U. ott, 1894. Egyetemes Regénytár I. 6.).
20. Az új főispán. Regény három kötetben. U. ott, 1886. (Ism. P. Napló 115.).
21. Eladó birtok. Regény. U. ott, 1886.
22. A tinó. Elbeszélés. U. ott, év n. (M. Mesemondó képekkel. 1.).
23. A zsugori vagy a fösvény kastély. U. ott, év n. (M. Mesemondó 6.).
24. A lutris mester, vagy mi történt Vadason? U. ott, év. n. (M. M. 7.)
25. A szép dobogói malom. U. ott, év n. (M. M. 12.).
26. A Gábor Dánielék szerencséje. U. ott, év n. (M. M. 27.).
27. A falu koronája. Elbeszélés. U. ott, év. n. (M. M. 118.).
28. A jégkisasszony. Regény. U. ott, év n. Két kötet. (Pallas Könyvtár II. 8., 9.).
29. A kigyó. Elbeszélés. Győr, 1888. (Egyetemes Könyvtár 2.).
30. Maruja. Regény. Bret Harte után ford. Bpest, 1888. (Előbb a P. Hirlapban).
31. Szegény emberek utja. Reegény. Bpest, 1889. Két kötet.
32. A mai Magyarország. Kisebb elbeszélések. U. ott, 1889. Két kötet. (Ism. Egyetértés 1888. 359. sz., Erdélyi Hiradó 1889. 15. sz.).
33. A rongyos. Regény egy kötetben. U. ott, 1890. (Előbb a Képes Családi Lapokban).
34. A világ története. Polgári iskolák számára. U. ott, 1891. és 1898. (Böngérfi Jánossal).
35. Csak egy asszony. Regény. U. ott, 1891. (Athenaeum Olvasótára I. 2.).
36. A mi fajunk. U. ott, (1891).
37. Elbeszélések. U. ott, 1892. (Szépirodalmi Könyvtár II. 12.).
38. Költeményes gyűjtemény, mint segédkönyv a magyar irodalom tanításához. U. ott, 1892. (Ism. nemzet 254. esti k.).
39. M. Olvasókönyv a polgári fiúiskolák III. és IV. oszt. számára. U. ott, 1892-93. Két kötet. (Szász Károlylyal és Barna Jónással).
40. A paizs. U. ott, 1894.
41. A grófné ura. Regény. U. ott, 1897. (Athenaeum Olvasótára III. 8. ism. M. Szemle 13. sz.).
42. A nagy gyárosok és egyéb elbeszélések. U. ott, 1897. (M. Könyvtár 86. Ism. M. Kritika 1899. 23. sz., Pol. Hetiszemle).
43. Magyar nyelvtan. Különös tekintettel a helyesírás és fogalmazás tanítására. A polgári iskolák I. oszt. számára. U. ott, 1902. (Böngérfi Jánossal.)
44. A magyar nemzet története. Polgári fiú- és leányiskolák, valamint felsőbb leányiskolák számára, számos illusztráczióval. U. ott, 1901. (Böngérfi Jánossal).
Kiadást nem ért többi regényei: A Zsuzsink (Ország-Világban), A tolvaj asszony (Pesti Napló 1887), Új föld, új remény (U. ott, 1889).
Szerkesztette az Erdély cz. szépirodalmi hetilapot 1871. jan., – márcz. Marosvásárhelyt, az Irodalom cz. kritikai hetilapot (1887) és a Képes Családi Lapokat 1891. máj. 10-től Budapesten.
Családi Kör 1868. 31. sz. kőny. arczk.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj F. III. 14. l., XXXVII. 1904., XXXVIII. (Jakab Ödön emlékbeszéde).
Az "Erdély" tárgyában. Marosvásárhely, 1871.
Hajnal-Album. Bpest, 1873. 253. l. kőny. arcz.
Moenich-Vutkovich, Magyar írók Névtára. Pozsony, 1876. 573. l.
Pesti Hirlap 1879. 45. sz.
M. Tisztviselő 1882. 33. sz. arczk.
Erdélyi Értesítő 1884. 38. sz.
Ország-Világ 1885. 23. sz. arczk., 1896. 13. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Képes Családi Lapok 1893. 40. sz. arczk.
M. Szellem Bpest, 1894. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 244., XVIII. 713., II. Pótkötet 1904. 738. l.
1902: Vasárnapi Ujság 12. sz. arczk., M. Szó 64., 71. sz., Hazánk 69., Magyarság 69. sz., M. Állam 67., Egyetértés 78., 79. sz.
M. Könyvészet 1901.