tartományi biztos, T. György kir. tanácsos, bihari alispán és Vay Magdolna fia; ifjú korában (1806.) a báró Auffenberg gyalogezredben zászlós, később Biharmegye szolgabirája, majd a debreczeni kerület tartományi biztosa volt. Meghalt 1839. aug. 13. Debreczenben 54. évében
A kolozsvári színház megnyitására (1815.) a 18 színmű pályázó közül «A pártosság tüzé»-vel 1818. ő nyerte el a koszorút (Ziegler után átdolgozott színmű, melyet Kolozsvárt és Marosvásárhelyt előadtak); ekkor Katona «Bánk bán»-ja későn érkezett vagy elveszett.
Czikkei és költeménye a Tudom. Gyűjteményben (1827. X. Az elme szikra, 1831. VIII. Tacitusról és a Caesarok által Rómában felállított kormányról); a Felsőmagyarországi Minervában (1824. XII. költ.).
Munkái:
1. Öröm gerjedelmek, mellyeket Fevisnyei gróf Reviczky Ádám úr ő Excjának, az udvari főcanczellári méltóságra lett emeltetésekor Debreczen érzett. Debreczen, 1828. (Költ.).
2. Kazinczy Ferencz halotti emléke. U. ott, 1831. (Költ.).
3. Krisztő boustrophedonok. Hajnácskői báró Vécsei Pál barátomhoz 1838. Nagyvárad. (Költ.).
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 230., 231. l.
Petrik Bibliogr.
Ferenczy Zoltán, A kolozsvári színészet története. Kolozsvár, 1897. és gyászjelentés.