Arad áros főlevéltárnoka és szerkesztő, családi neve Reiner, szül. 1835. január 6-án Sátoralja-Ujhelyben (Zemplénm.); iskoláit szülőföldén és Pesten végezte. 1849. jan. 1. beállt a lengyel legióba és Kápolnánál megsebesült; a debreczeni kórházba került; itt fölgyógyulván, áttették az aradi várba a hadi irodához. A fegyverletétel után másfél évet töltött Angol-, Franczia- és Németországban, elsajátítván az angol és franczia nyelvet. Berlinben huzamosabb ideig tartózkodott Klein Gyulánál, a dráma történetének írójánál, ki anyai részről nagybátyja volt. 1851. szept. visszajött és 1856 végéig iskoláit folytatta. Miután hivatalt vállalni nem akart, a színészi pályára lépett, a hol mint rendező, első hős és szerelmes színész 1863-ig működött. 1861. nov. 29. írta első czikkét az Aradba és a Mátra cz. lapban jelentek meg első kritikai dolgozatai; 1863. az Alföldhöz ment Aradra és itt Marino és T. L. álnév és jegy alatt beszélyekkel és szépészeti czikekkel lépett fel; ezenkívül a lap politikai és szépirodalmi rovatát vezette; ugyanekkor írt a Fővárosi Lapokba: Shakespeare és az ó-angol színjáték, Dante 500. születése évfordulója és Mátyás király udvara cz. czikkekket, és a Honvédmenház Könyvébe (1870.). 1867-ben átvette az Alföld szerkesztését; lapjával különösen a magyar nyelv fejlesztése és terjesztése körül szerzett érdemeket. Felhívására (1867) létesült az aradi vértanuk emlékszobra. Az első években a tizenhárom vértanu kivégeztetésének gyászünnepélyén ő tartotta az emlékbeszédet. Politikai czikkeket írt még a Pesti Naplóba, Hazánkba, Nemzetbe sat. 1872. kinevezték Arad város főlevéltárnokává. Az Alföldet 1883-ig szerkesztette; innét hívták meg az aradi függetlenségi és negyvennyolczas párt lapjához, az Arad és Vidékéhez. Hirlapíró társai ujságírói működésének haminczadik esztendejét 1898. nov. 7. ülték meg Aradon, hol köztörvényhatósági bizottsági tag, állami tanítóképző intézeti igazgató-tanár, az iskolaszék tagja, az aradi honvédegylet alelnöke volt.
Munkái:
1. Lord Montjouy. Ford. Arad, 1864.
2. A tizenhármak kivégeztetése. U. ott, 1874.
Színművét: Eső és napfény, vígj. 1 felv. Gozlan Leo után ford. (Előadták Kassán 1863. jan. 19.).
Álnevei és jegyei: Asra, Adrienne, O. V., L., T., T. L., =, Θ és (:)
Nagyvárad 1893. 279. sz.
Budapesti Hirlap 1893. 308. sz.
Aradi milleniumi Naptár 1896. 132. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 218. l. és Szőllössy Károly szives közlése.