hirlapiró, szül. 1859. márcz. 22. Baján (Bécs-Bodrogm.), hol atyja timármester volt, ki részt vett a szabadságharczban, mikor megbetegedett és anyagilag is tönkre jutott. T. sok nélkülözést közt folytatta tanulmányait Baján, majd Budapesten elvégezte az orvosi tanfolyamot; 1888. a lóvonat elgázolván balkezét, az orvosi pályáról kénytelen volt visszalépni. Schwarzenberg Mór családi neve helyett Timár Szaniszló nevet vett fel. Az irodalom iránt már orvosnövendék korában érdeklődéssel viseltetett. Majd Csiky Gergelylyel megismerkedett és ez bevezette az irodalomba; az Egyetértés belmunkatársa lett, a hol novellái és elmélkedő tárczái jelentek meg. Később a szinházi rovatot vette át és szinházi referens lett.
Czikkei a Fővárosi Lapokban (1887. 341. sz. Shakespeare és Raphael, 1889. 131. Régi népszínműi nyomok az első magyar színdarabokban, 306. Az érzelgős elem népszínműveinkben); az Egyetértésben (1894. 148. Irók és meczenások, 1901. 153. Ibsen Henrikről, 1901. 320. sz. Csiky Gergelyről, 1902. 258. Kossuth a színpadon, 1903. 76. Tóth Lőrincz 1814-1903., 1904. 52. Japán asszonyokról, 126. A gyász óráiban: Jókai Mór, 295. sz. Kurucz költészet, 1908. 308. sz. A Nemzeti Szinház multja és jelene) sat.
Munkái:
1. Az aranyborjú. Montecarlói történetek. Bpest, 1893.
2. Az élet vásárja. U. ott, 1895. (Beszélyek. Ism. Egyetértés 196., nemzet 257., Magyar Geniusz 31., Otthon II. 375. l., Élet 50. sz.).
3. Selyem és rongy. Regény. U. ott, 1897. két kötet. (Előbb az Egyetértésben. Ism. Ország-Világ 1896.).
4. Az Öröm vallása. Regény. U. ott, 1901. (Ism. hazánk 40., Új Idők 11. sz., Vasárnapi Ujság 8. sz.).
Szerkesztette: Az Új-Világ csodái. Röptében a «Nagyvilág körül». Amerikai díszmű, fénynyom. képekkel, magyar és német szöveggel, 16 füzet. Budapesten év n.
Álneve: Tom.
Ország-Világ 1895. 27. sz. arczk., 1898. 13. sz. arczk.
Pester Lloyd 1895. 6. sz., P. Hirlap 1895. 339. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 189. l.
Vasárnapi Ujság 1902. 29. sz. arczk.
M. Könyvészet 1901.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.