gróf, árvai főispán, majd nádor, Th. Ferencz előbb nyitrai püspök, majd kamarai elnök, árvai főispán és Zrinyi Kata fia, szül. 1567. szept. 2. Lietava várban (Trencsénm.); atyját hét éves korában már elvesztette. Első nevelését anyja, majd mostoha atyja, Forgách Imre nógrádi főispán házánál nyerte. 1683. a gyámi nevelés alól fölmentetvén, a királyi leirat Th.-ót a kir. kamara kezelésére bízta és Ernő főherczeg, Magyarország akkori főkormányzójának udvarába vitték, hogy ott a katonai és diplomatiai pályára képeztessék. 1585. anyja halála után mostoha atyja kivánságára hazament, átvette vagyona igazgatását s árvai főispánná neveztetett ki. Ekkor vette nőül első nejét, Forgách Zsófiát. 1590-ben Pálffy Miklós komáromi kapitány mellett segédkezett. 1592. Czobor Mihály nádori helytartó leányát, Erzsébetet vette második házastársul. 1593. részt vett Fehérvár ostromában. 1598. kir. tanácsos, 1599. főpohárnok volt. A Bocskay felkelése alkalmával hű maradt az uralkodóházhoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. Rudolf király békebiztosul őt küldte Bocskayhoz. Fáradozásáért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. A bécsi béke megkötésénél 1606. nagy szerepet vitt. Mátyás királynak bizalmas embere volt, a kinek terveit igyekezett előmozdítani. 1606. ápr. 10. grófi méltóságot nyert, Illésházy halála után 1609. decz. 7. nádorrá választották. Mint nádor, a béke és mérséklet embere volt. Az osztrák protestánsok sérelmeikkel többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Bethlen Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katholikusok ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. 1614. a protestáns egyház szervezése végett Zsolnán zsinatot tartott. Meghalt 1616. decz. 26. Bittsén.
Munkája: Bethlenfalvi Thurzó György gróf levelei nejéhez, czobor-szent-mihályi Czobor Erzsébethez. Közrebocsátva id. gr. Zichy Edmund árvai uradalmi teljhatalmu igazgató megbízásából. Bpest, 1876. Két kötet. (l. Történeti bevezetéssel 1590-1600. II. 1601-1616. Ism. Fővárosi Lapok 70. sz.).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 202., 208. l.
Figyelő XVIII. 385. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Illésy-Pettkó, Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 219. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 173. l.
Zoványi, Theologiai Ismeretek Tára III. 323. l.