hirlapíró, Ujfalussi Köpe Lajos honvédszázadosnak fia, kit tíz éves korában veszített el; gymnasiumi tanulmányainak bevégzése után szinész lett, de csak rövid ideig volt a szinészetnél s már az alatt is irodalommal foglalkozott Thury néven. Csakhamar ujságíró lett, a kolozsvári lapoknak kezdett írogatni s azután Szegedre jutott. Itt írta meg 17 éves korában Susanné-t, melynek az összes vidéki szinpadokon sikere volt. (Ezt a darabját Stojanovits megzenésítette és az operaházban Ninon cz. kerül színre). Szegedről Pécsre jutott és onnét föl Budapestre a Pesti Naplóhoz, a mely Németországba küldte ki tudósítójának és Münchenben élt két évig. Itt sokat volt együtt lengyelekkel és orosz menekültekkel. Münchenből visszahívták Budapestre, hol több szerkesztőségnek volt tagja. Megírta a «Katonák»-at, mely a Vígszínházban nagy sikert aratott (ezt a darabot lefordították németre, olaszra, Zacconi akarta előadni, de szocialisztikus iránya miatt úgy Olaszországban, mint Németországban megtiltották az előadást). A Nemzeti Színházban «Asszonyok» cz. darabját 1900. márcz. 23. először adták elő. 1906-ban három színháznál volt előadásra kitűzött darabja: a Nemzeti Szinháznál: «Flóra» színműve, a Magyar Színháznál «Tengerszem Tündére» és a Népszínháznál «Katinka» cz. népszínműve. Meghalt 1906. aug. 27-én Budapesten.
Czikkei az Ország-Világban (1890. 19. sz. Gerőfiné 1897. rajzok), a Budapesti Naplóban (1896. 93. sz. Tolstoj és Sziberia); a Pesti Hirlapba is írt.
Munkái:
1. A szinész. Monolog. Bpest, 1892. (Monologok. Víg – és komoly magánjelenetek 42.).
2. Regénymesék. U. ott, 1894. (Athenaeum Olvasó-Tára II. 12. Ism. Vasárnapi Ujság 21. M. Szemle 24. sz.).
3. Tárczanovellák. U. ott, 1894.
4. Bolondok. U. ott. 1897. (Ism. Budapesti Napló 77., Nemzet 249., A Hét 14. sz.).
5. Ulrich főhadnagy és egyéb történetek. U. ott, 1898. (Egyetemes Regénytár XIII. 13. Ism. Egyetértés 203., Polit. Heti Szemle 28., Új Idők 24., Budap. Napló 1909. 5., Budap. Hirlap 5.).
6. Sötétség. Monolog. U. ott, 1899. (Monologok 93. és Monologok gyűjteménye 2.).
7. Mese egy kis házból és egyéb történetek. U. ott, 1899. (Filléres Könyvtár 71.).
8. Mátyás király Bécs előtt. Magyarázó szöveg Koroknyai Ottó festményéhez és Urak és parasztok. U. ott, év n. (M. Könyvtár 143.).
9. Az aradi vértanúk. Magyarázó szöveg Thorma János festményéhez. U. ott, 1900.
10. II. Rákóczy Ferencz elfogatása. Magyar szöveg Benczur Gyula festményéhez. U. ott, 1900.
11. «Lehullott a rezgő nyárfa». Magyarázó szöveg Márk Lajos festményéhez. U. ott, 1900.
12. Egyszerű történetek. U. ott, 1901. (Munkásfüzetek I. 19. Ism. Család és Iskola 1903. 14. sz.).
13. Közönséges emberek. U. ott, 1901. (Athenaeum Olvasótára IX. 15. Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).
14. Utravaló. U. ott, 1901. (Ism. Budap. Hirlap 344., Hét 52. sz., Budap. Napló 351. sz., M. Közélet 1902.).
15. A szentbernáti barátok, színmű 5 felv. Ohorn Antaltól. Ford. U. ott, 1905. (Fővárosi színházak műsora 203., 204.).
16. Elbeszélések. U. ott, 1906. (M. Könyvtár 468. Ism. Vasárnapi Ujság 52. sz.).
15. Az ember, a ki haza ballagott. U. ott, 1907. (Ism. Új Idők 27. sz.).
16. Thury Zoltán összes művei. Kiadja Thury Zoltánné. u. ott, 1908. Hat kötet. (I. Ketty és egyéb elbeszélések. II. Emberhalál és egyéb elbeszélések. III. A kapitány és egyéb elbeszélések. IV. A sorompó és egyéb elbeszélések. V. Színművek. VI. Szinművek és egyéb apróságok).
Álneve és jegye: Sirocco, Th. (a B. Hirlapban).
Ország-Világ 1898. 48. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 704. l.
M. Könyvészet 1901., 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
1906: Budapesti Napló 236.
Vasárnapi Ujság 35. arczk., Hét 15., Budapesti Hirlap 235., Pesti Hirlap 236., Új Idők 36. sz.