Tholdalagi Mihály (nagy-ercsei),
fejedelmi tanács úr és országos elnök; 1603. mint Székely Mózes levélnökét elfogták és Básta elzáratta; de kezességen elbocsátotta: a fejét és javait lekötve fogadja, hogy Székelyhez többé nem szövetkezik; azonban a brassói csatában Radul foglya lett. 1622. a porta és a lengyelek közt egyezkedett. 1624. Marosszék főkapitánya és a konstantinápolyi követség tagja volt. 1625 és 27-ben a szőnyi békekötésben vett részt. 1630. Csáki párthíveit Maroshadaival kiséri s utóbb I. Rákóczyt szolgálta, jelesöl mint portai követ jogait védte Bethlen István ellen. 1636. Háromszék főkapitánya, tanács úr, orsz. elnök és főlovászmester volt. Meghalt 1642-ben. Nevét Toldalaginak is írják.
Munkái:
1. Tholdalagi Mihály emlékirata. Kolozsvár, 1855. (Erdélyi történelmi Adatok. Kiadja Mikó Imre I. 219. l. Egyike a fontosabb erdélyi történeti kútfőknek).
2. Tholdalagi Mihály követségi naplója. Közli Ötvös Ágoston. (M. Akad. ért. Philos. T. T. Közl. II. 1861-62. 229. l.)
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 236. l.
Budapesti Szemle IV. 1858. 45. l.