nyug. főgymnasiumi tanár, Thewrewk József és Ax Mária fia, szül. 1839. decz. 30. Pozsonyban; a gymnasium első osztályát szülővárosában, a többi osztályokat a kegyesrendiek pesti főgymnasiumában végezte; ugyancsak a pesti egyetemen iratkozott be a classica-philologia hallgatójának. Három évig magánintézeti nevelő volt. 1862-69-ig az eperjesi kir. kath. főgymnasiumban tanított, hol magyar önképzőkört és ifjúsági könyvtárt létesített; 1867. márcz. tanári vizsgát tett a classica-phylologiából, német nyelvből és irodalomból. 1869. okt. 9-től 1872. okt. 2. Pozsonyban, 1872-89-ig a budapesti II. ker. gymnasiumban tanárkodott; azontúl a budapesti II. ker. főreáliskolában tanított. Több izben tett nagyobb külföldi tanulmányutat, jelesül 1874., midőn görög tanügyi tanulmányainak érdekében fölkereste Olaszországot, majd 1877-78. mikor Németországot utazta be, hosszabb ideig tartózkodva Lipcsében, Drezdában és Berlinben; az utóbbi helyen fölfedezte II. Lajos magyar királynak legrégibb nürnbergi arczképét. A Garay Dános-Társaság első alelnöke is volt. Meghalt 1903. nov. 4. Budapesten.
Czikkeket írt a Figyelőbe (1871., 1874. és 1876.), a Kelet Népébe (1876. 359. Ungvárnémethi Tóth L.) a Képes Családi Lapokba (1882., 1883., 1888.); az Egyetemes Philologiai Közlönybe (1881. Tamaskó István 1801-1881.); a Közoktatásba (1882. 25. sz. Verses szabályok, a latin nyelvre vonatkozó szabályokról); a Haza és Külföldbe (1885. Dánia és Pannonia, A Harpia-sirtorony Xanthosban. Dionysus és a rablók. Hymnus Homericus, ford. sat. 1886. A latin és görög nyelv sat.); a Fővárosi Lapokba (1885. 265. sz. Egy nagy halott kutatása, Petőfi sirjáról); a Közoktatásba 1885., 1887., 1888. Illő iskolai olvasmányok-e Arany balladái!); a Vasárnapi Ujságban (1901. 26. sz. Mária Terézia és József császár ereklyéi) sat.
Munkái:
1. Latin nemi szabályok magyar versekben. Kassa, 1864.
2. Tövisek. Pest, 1865.
3. Német tan- és olvasókönyv. Bevezetésül az újabb német irodalomba, felsőbb tanodák számára. U. ott, 1871-73. Két kötet. (II. 2. kiadás. Bpest, 1875.).
4. Pandora. A nagy-idai czigányok. Hősköltemény 4 énekben. Irta Arany János. Megbírálta. Első füzet. Pozsony, 1872.
5. Nyílt szó ifj. Szalavári úrhoz. A «Pandora» melléklete. U. ott, 1872.
6. Faludi Ferencz mezőnyei. A mezőnyre és kiválóbb mezőnyírókra vonatkozó értekezéssel. Bpest, 1875.
7. A görög szinpad gépei. U. ott, 1875. (Németül is megjelent).
8. Theognis. U. ott, 1875.
9. Mire való a görög nyelv? Bizalmas levelezések, melyeket egy titkos levéltárban fölfedezett. U. ott, 1875.
10. Kupak Gáspár phlegmája. Humoreszk. Megbírálta. U. ott, 1876.
11. Egy magyar mint görög versíró. U. ott, 1877. (Kül. ny. a Nyelvtud. Közleményekből).
12. A magyar zene rhytmusa. 2. jav. kiadás. U. ott, 1881.
13. Petőfi-é vagy Arany? U. ott, 1881.
14. A Petőfi-szobor leleplezésének emlékére. U. ott, 1882.
15. Ágnes asszony. Arany Jánostól. értekezés U. ott, 1882.
16. Magyar nyomtatott munkák a XVI. és XVII. századból. Ismerteti. U. ott, 1882.
17. Magyar nyelvészeti adalékok. U. ott, 1883.
18. Simonyi nyelvtana. Kritikai tanulmány. U. ott, 1883.
19. Önkénytes-e vagy önkéntes? U. ott, 1884. Nyelvészeti czikk. (József főherczeg levelével).
20. Állatkínzás és állatvédelem. U. ott, 1887.
21. A dohányzás veszélyei, tekintettela tanulóifjúságra. I. rész. U. ott, 1888.
22. A dohány méreg! «A dohányzás veszélyei» 2. és 3. füzet... U. ott, 1888.
23. Az internátus. Szatira. (Jegyzetekkel). U. ott, 1888. (Névtelenül).
24. Uj hangok. Állatelegiák, szatirák s másfélék. U. ott, 1894.
25. Korunk szívműveltsége. U. ott, 1895.
26. Az első szerelmes levél. Monolog hölgyeknek. U. ott, 1893. és 1904. (Monologok 55.).
27. Petőfi I. füzet U. ott, 1900.
28. Ein preisgekröntes Unicum. U. ott, 1896. Simonyi megjegyzése. (M. Nyelvőr).
29. Haza-Szabadság. U. ott, 1906.
Szerkesztette a Haza és Külföld cz. tudományos és kritikai folyóiratot 1885-86-ban Budapesten.
Moenich-Vutkovich, Magyar Írók Névtára. Pozsony, 1876. 579. l.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schönwitzky Bertalan, A pozsonyi kir. kath. főgymnasium története. Pozsony, 1896.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 149. l.
Vasárnapi Ujság 1903. 45. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.