főreáliskolai tanár, szül. 1867. szept. 29. Tevelen (Tolnam.); a gymnasium I-III. osztályát Bonyhádon, a IV-VIII. osztályt Pécsett végezte 1888-ban. Azután beiratkozott a budapesti egyetem klasszika-philologiai szakára. Ugyanott szerzett tanári oklevelet (1894.) a latin, görög és német nyelv és irodalomból. 1892. okt. óta a körmöczbányai állami főreáliskolának tanára; 1895. rendes tanárrá neveztetett ki.
Egyetemi tanulmányainak idején a Dolinay hasznos Mulattatójánál és Lányok Lapjánál belmunkatárs volt; írt ifjúsági elbeszéléseket és költeményeket, tárczákat és egyéb közleményeket a Tolnavármegyei Hírlapba, a nagyváradi M. Szóba, a Zólyomvármegyei Hirlapba, Barsi Ellenőrbe, a Divat Salonba, M. Ifjúságba; czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1895. Ovidius és Gyöngyösi, Reineke Fuchs, ford., az első ének megjelent a M. Ifjuságban, 1900. Csokonai és Tiedge és könyvism.), a M. Nyelvőrben (1899. A Murmelius szótár második példánya); a M. Paedagogiába (1902. A német nyelv tanításának új módszere), a M. tanügyben (II. 1905. A latin nyelv a reáliskolában).
Munkái:
1. Csokonainak «A lélek halhatatlanságá»-ról írt tanító költeménye. Körmöczbánya, 1900. (Különny. a körmöczbányai főreáliskola Értesítőjéből, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1901.).
2. A Zászló. Elbeszélés. Bpest, 1902. Képpel. (Kis Könyvtár 41.).
3. Mosolygó arczok. Rajzok a diák életből. Képpel. U. ott, 1903. (Kis könyvtár 64.).
4. Emlékeim. Zólyom, 1906. (Költemények.)
5. Izenet a másvilágból. Elbeszélés a magyar szabadságharcz idejéből. U. ott, 1907. (Ism. Vasárnapi Ujság 1906. 52. sz.).
M. Könyvészet 1903., 1906., 1908.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 238. l. és önéletrajzi adatok.