bölcseleti és jogi doktor, evang. püspök, T. Márton Benjamin szappanyos mester és Weisz Katalin fia, szül. 1817. decz. 12. Segesvárt; tanult szülővárosában; 1837-39-ig Bécsben és Berlinben a theologiai, bölcseleti és történelmi előadásokat hallgatta. 1840-42. Magay gyulafehérvári polgár házánál, aztán Baksaynál házi tanító volt. Az egyetemen megkezdett tanulmányait különösen a Battyány-féle könyvtárban folytatta Gyulafehérvárt. 1842. Segesvárt tanár és konrektor lett; 1863. szent-ágotai lelkész. 1867. az evang. egyházkerület püspökévé választották és Nagy-Szebenbe költözött. A segesvári iskola neki köszöni átalakulását, amelyet első szász gymnasiummá emelt. Az erdélyi és speciális szász történetkutatás neki köszöni megindítását és haladását. Mint a Verein für Siebenbürgische Landeskunde elnöke a szászok tudományos haladását mozdította elő. A politikai mozgalmakban is élénk része volt. A szabadságharc idején mint a segesvári polgárság századosa vett részt. Az absolutismus korszakában az önkényuralom ellen küzdött. 1863-65. a bécsi birodalmi tanácsba választották. 1866. a pesti országgyűlés képviselője volt, ahol a szászok jogait védte. Miután püspök lett, 1868. mandátumát letette és a főrendiház átalakulása után abban foglatt helyet,. Az erdélyi evang. egyház körében 1850-től érdemeket szerzett az egyházi alkotmány megteremtése és kialakulása körül, melyet az egyházkerületi gyűlés 1861. végleg el is fogadott. N.-Szeben város díszpolgárává válaszotta; a jenai és berlini egyetem már előbb a theologiak, philosophia és jog tiszteleti doktori oklevelét küldte meg neki; a bajor tudom. Akadémia és a göttingai egyháztörténelmi társaság tagjává választotta, valamint a magyar műemlékek országos bizottsága is (már 1845-ben). Meghalt 1893. július 2-án Nagy-Szebenben. A hálás szász nép emlékszobrát (mintázta Donndorf stuttgarti tanár) 1899. aug. 19. az evang. nagy templom előtt Nagy-Szebenben leplezte le.
Czikkeit Trausch felsorolja.
Munkái:
1. Abriss der Geschichte Siebenbürgens. Kronstadt, 1844. (2. k. U. ott, 1865. Az 1526. évig.)
2. Beiträge zur Geschichte Siebenburgens unter König Ludwig I. 1342 bis 1382. Wien, 1850. (14 oklevéllel. Különny. a bécsi Archiv für Kunde österr. Geschichtsquellenből.)
3. Geschichte der Siebenbürger Sachsen... Eine vom Verein für Siebenb. Landeskunde gekrönte Preisschrift. Kronstadt, 1852-58. Hat füzet. (2. kiadás. Leipzig, 1874. Két kötet. 3. k. Hermannstadt, 1899. és 1907.
4. Die Reformation im Sachsenland. U. ott, 1852. (2. kiadás 1859., 3. k. 1860., 4. k. 1865. U. ott.)
5. Zur Geschichte des Schässburger Gymnasiums. U. ott, 1852-53. Két füzet. (A segesvári ev. gymnasium Programmjából.)
6. Die Schässburger Gemeinderechnung von 1522. U. ott, 1852.
7. Aufforderung zur Sammlung von Materialien die Gemeinde- und Rechtsverfassung betreffend. U. ott, 1856.
8. Über die Schliessung der Schässburger Realschule zu Anfang de Schuljahres 1855-56. U. ott, 1856.
9. Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens, I. Bd. Wien, 1857. (Firnhaber Fr.-el. Fontes rerum Austriacarum.)
10. Das Zehntrecht der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen. Schässburg, 1858.
11. Rede zum 100-jährigen Geburtstag Fr. v. Schillers. Kronstadt, 1860.
12. Bericht über die Verhandlungen der ersten Landeskirchenversammlung A. B. in Siebenbürgen vom 12-22. April 1861. Hermannstadt.
13. Chronik des Schässburger Stadtschreibers G. Krausz 1607-1665. Wien, 1862-64. (Fontes rerum Austriacarum. Scriptores III., IV.)
14. Um 1562. Bilder aus Mediasch's Vergangenheit. Kronstadt, 1862. (Különny. a Transsilvaniából.)
15. Die Verhandlungen und Beschlüsse der ev. Landeskirchenversammlung in Hermannstadt vom 17. September bis 1. October 1862. Hermannstadt, 1862.
16. Urkundenbuch der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen I. U. ott, 1862. 1883. Két kötet.
17. Zur Geschichte der Pfarrefswahlen in der ev. Kirche. U. ott, 1862.
18. Reformatio ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis provinciae. Cum. praefatione Philippi Melanthon. Wittenbergae, 1543. Nova primam plane reddens editio. Vindobonae XIX. Mart. 1865.
19. Drei Predigten. Gehalten in der ev. Pfarrkirche A. B. in Agnetheln. Hermannstadt, 1868.
20. Die Stimme der ev. Stíftung des Gustav Adolf-Vereinsan dieses Geschlecht. Predigt gehalten am 5. August 1868. in Bistritz. U. ott, 1868.
21. Unsere Zuversicht auf die Zukunft unserer Kirche. Festpredigt zu seiner feierlichen Einführung in Amt und Würde gehalten in Hermannstadt, 12, Nov. 1868. U. ott, 1868.
22. Die Synodalverhandlungen der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen im Reformationsjahrhundert... U. ott, 1883. (Urkundenbuch der ev. Landeskirche II.)
23. Vorlage betreffend die neue Agende.. U. ott, 1885.
24. Ueber die Anfänge der siebenbürgischsächsischen Geschichtschreiburg. U. ott, 1888.
25. Über die Nothwendigkeit höherer Bildung unseres Volks. Rede bei der Rectorinstallation am 2. Jan. 1851. U. ott, 1893.
Trausch. Schriftsteller-Lexikon III. 371-86., IV. 457. l. (Munkálatainak teljes jegyzékével és bő repertóriummal.)
Szinnyei Repertóriuma. I. Történelem.
Wurzbach Biogr. Lexikon XLIV. 85-91. l.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Főrendiház. Bpest, 1887. 161. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1882. 46. l.
Petrik, Bibliogr.
Budapesti Hirlap 1893. 182. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 132., XVIII. 699., II. Pótlékkötet 1904. 722. l.
Teutsch, Friedrich, Dr. Georg. Daniel Teutsch. Herrmannstadt, 1894. Fénynyom. arczk. és Dr. G. D. Teutsch. Geschichte seines Lebens. Nagyszeben, 1909.